A Bakonyi Csillagászati Egyesület (aki még nem tudná, az Úrkúti Csillagászati Klub a közelmúltban egyesületté vált) egy közel tizenegy kilogrammos suevitet ajándékozott városunknak a későbbi hosszú távú együttműködés és jó kapcsolat reményében, amire már az elmúlt három évben sem volt panaszuk, hiszen a tagok elmondása szerint „pozitívan csalódtak” a településben, ahol mindig mindenki örömmel és nyitottan fogadta tevékenységüket.
A csillagászok népes táborát dr. Horváth József alpolgármester fogadta a Városháza egyik hatodik emeleti termében, ahol egy hosszabb beszélgetés után került sor a múlt egy igazán régi darabjának hivatalos átadójára.
Ivanics Ferenc, a csillagászok vezetője kis csapatával együtt számolt be az egyesület céljairól és későbbi terveiről az alpolgármesternek, amelyből nyilvánvalóvá vált, hogy elsődlegesnek tartják az amatőr csillagászok és a természettudományokra nyitott fiatalok „közösséggé alakítását”, interaktív programok megvalósítását és az ismeretterjesztést látványos eszközökkel, szimulátorokkal, makettekkel. Fő profiljukba tartozik a meteoritok bemutatása, vizsgálata és az országosan is egyedülálló „távcsövezz otthon” program, amelynek keretében minden érdeklődő fiatalnak tudnak távcsövet biztosítani az otthoni égkémleléshez, tanuláshoz.
Egyedi ötleteik és sajátos eszközeik (napkályha, 3d nyomtatás, napfogyatkozás szimulátor) révén már az egész hazai csillagász szféra ismeri a nevüket, ám ők nem elégszenek meg „ennyivel”. Az alpolgármesternek vázolták, hogy szívesen tennék Ajkát tudományos központtá hosszabb távon, ami konferenciák, országos érdeklődésre számot tartó tudományos rendezvények és összejövetelek színtere lehetne. Mindezt csillagászati táborral, karton planetárium építéssel, magaslégkörű ballon felengedésével és országos rajzpályázattal szeretnék megalapozni, sok más mellett. Gyors fejlődésükre megvan a lehetőség, hiszen három év alatt már közel ötven taggal büszkélkedhetnek.
Az ajándék suevit a Városi Múzeumban kap helyet, amelynek kialakulásáról részletesen alább olvashatnak:
***
Suevit – egy kisbolygó-becsapódás szülöttje
Naprendszerünk szilárd felszínű égitestjeinek legelterjedtebb felszíni formái a kráterek, melyeket a világűrben száguldó kőzetdarabok időnkénti becsapódásai hoznak létre. Ezek a tál formájú képződmények bolygónkon is százával lelhetők fel. Csupán Európa területén 47 ilyen krátert találtak eddig. Földrészünk legnagyobb kráterei messze északon (pl.: Finnország, Svédország) találhatóak.
Ezek az alakzatok azonban napjainkra elkoptak. Dombok és különös, átalakult kőzetek őrzik egykori látványosabb jelenlétük nyomait. Az EU területének egyik legismertebb, és a 47 felfedezett kráter közül az ötödik legnagyobb a németországi Ries-kráter, a maga 25 km-es átmérőjével.
A Ries-kráter körülbelül 14,6 millió évvel ezelőtt (a miocén korban) jött létre, amikor is egy közel 1,5 km átmérőjű szikladarab (aszteroida) ütközött a Földnek közel 20 km/s sebességgel (25-ször nagyobb sebességgel, mint egy kilőtt puskagolyó). Az aszteroida az ütközés pillanatába a hirtelen fellépő, közel 30 ezer oC fokos hőmérséklet és a több millió bar nyomás hatására elpárolgott, közel 3 km3földfelszínnel együtt.
A becsapódás pillanatában 1,8 millió, Hirosimára ledobott atombomba energiája szabadult fel.A légkörben keletkezett nyomáshullám 17 óra alatt kerülte meg a bolygót. Az ütközés detonációját az egész Földön hallani lehetett. A kozmikus katasztrófa 100 km-es körzetében minden növény és állat lángba borult, keserves tűzhalálban pusztulva el. 200 km-es körzetben az erős légköri lökéshullám hatására szinte minden fa kicsavarodott, kidőlt.
A kráter keletkezésének pillanataiban150 km3 kőzet szóródott a légkörbe, s közel 1000 km3 kőzetet mozgatott meg a hatalmas kozmikus esemény.
Ajka városa ennek a becsapódásnak az emlékéből kapott egy darabkát.
A közel 11000 grammos suevit a Ries-krátert létrehozó aszteroida becsapódása által összezúzott földi kőzetek átalakulásából, keveredéséből jött létre. Bolygónk kérgének legfőképpen Jura és Triász időszakból származó kőzeteit a kisbolygó ütközése összetörte, majd közel 2000oC fokos hőmérsékleten és több tízezer atmoszférás nyomáson egy úgynevezett impakt (becsapódásos) breccsát (impaktit) hozott létre.
Mai tudásunk szerint a suevit (Nevének eredete „Svábföld”, latin neve: Suevia.) egy olyan impaktit, melynek egy része elhagyta a frissen kialakuló becsapódásos krátert, majd egy forró füstből és kőzetekből álló oszlopban majdnem 100 km-es magasságig– a világűr pereméig – repült fel. Az oszlop összeomlása után a forró üveg- és kőzetdarabkákból álló törmelék visszazáporozott a kráterbe és a környező területek egy részére, megalkotva ezzel a suevit rétegeit, melyek helyenként akár 100 m vastagon rakódtak le.
A suevit-tömb mintázatát közelebbről szemügyre véve jól láthatók az eltérő színű és korú átalakult kőzetek szilánkjai. A sötét, sokszor üregekkel tarkított kemény alkotóelemek (összetevők)a törmelék gyorsan lehűlt részeiből keletkezett, amorf szerkezetű üvegdarabok.A tömböt több helyen világos színű kristályok is díszítik.
A suevitben látható átalakult, sokkolt kőzet- és üvegtörmelékeket a megszilárdult olvadék cementálta össze. Így jött létre az általunk látott becsapódásos (vagy más néven impakt) breccsa.
Az ajándék példányt a Bakonyi Csillagászati Egyesület alapítói 2017. július 6-án, Németországban, Amerdingen mellett gyűjtötték, a következő koordinátákon: 48°44’23.3″N 10°30’26.8″E
Az ajándék példány súlya kb. 11000 gramm, hossza 39,6 cm, legnagyobb szélessége 22,4 cm, legnagyobb magassága 18,2 cm
Leave a Reply