A gyurgyalag Európa egyik legszínpompásabb, már-már trópusi jellegű madárfaja. A partifecske vele ellentétben egyszerű földbarna színezetű madár. E két madárfajban egyvalami mégis közös. Homokbányában, illetve magas partfalakban fészkelnek és költenek.
Nemrég Császár Zsolt, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület tagja hívta fel a figyelmünket arra, hogy a Nomádia Szabadidőpark mögötti homokdepókba költöztek társas albérletbe ezek a csodálatos madarak.
A partifecskék és a gyurgyalagok alkalmazkodóképes madarak, nem túl válogatósak, képesek földutak 10-15 cm-es padkájába, vizesárkok, munkagödrök, épületalapok, tömörödött homokdombok függőleges falába mélyíteni költőüregeiket.
A partifecske természetvédelmi szempontból a legkritikusabb helyzetben lévő fecskefaj. A csökkenő állomány és a csökkenő fészkelőhelyek nemcsak Magyarországon, hanem Európában is gondot jelentenek. A védettség ellenére évente becsléseink szerint akár 10 ezer fészek, tojás, fióka és fészkelő madár pusztul el a felelőtlen emberi tevékenység következtében.
A gyurgyalag Magyarországon 1982 óta fokozottan védett madár, természetvédelmi értéke 100.000 Ft. A Vörös Könyvben, mint aktuálisan veszélyeztetett faj szerepel. A hazai állomány 15.000-25.000 párra tehető. A méhészmadárként is emlegetett gyurgyalag a nevét onnan kapta, hogy elsősorban repülő rovarokkal táplálkozik. Egyenesszárnyúakat, szitakötőket, kétszárnyúakat (bögöly, légy), futó-, kőris- és finánc bogarakat, poloskákat, lepkéket zsákmányol. Házi méhet leginkább hosszan tartó esős időszakokban fogyasztanak.
Mindkét védett madárfajt csak úgy tudjuk megőrizni Magyarországon, ha biztosítani tudjuk a sikeres szaporodását, mert csak így van mód a jelentős természetes pusztulást megelőzni, nem is beszélve a klímaváltozásról. Legfontosabb eszköz a fészkelőhelyek védelme. Ezért aztán Zsolt a fészkek észlelésekor azonnal segítségért sietett hozzánk, hiszen fontos volt az azonnali védettség elrendelése után az is, hogy minél gyorsabban értesíteni lehessen a tulajdonost. (Itt érdemes megjegyezni, hogy a tulajdonos abban az esetben is környezetkárosítást követ el a fészkek megsemmisítésekor, ha nem volt tudatában annak, hogy az adott partfal, védettség alá került).
Jelen esetben a terület tulajdonosa a Baumidex Kft, amelynek Pék Attila önkormányzati képviselő a cégvezetője. A képviselő nagyon pozitívan állt a kéréshez, olyannyira, hogy amikor megpillantotta a madarakat maga is meglepődött, hogy micsoda kis repülő ékszerek ékesítik a Nomádia park környezetét. Azonnal egy táblát is kihelyezett a ledepózott közmű homok elé, melyben felhívják az erre járók figyelmét a fészkelő madarakra és kéri őket, hogy ne zavarják meg a fészkelést.
Leave a Reply