A Múzeumok Éjszakáján adták át a megújult Bányászati Múzeumot

A bakonyi dinoszauruszok nyomába eredtek az ajkaiak június 22-én Csingervölgyben. Az összetett program aktualitását a megújult Bányászati Múzeum átadása és a nyolcadik alkalommal megrendezett Múzeumok Éjszakája adta.

A múzeum udvarán egybegyűltek megtudták, hogy interaktív oktató-foglalkoztató terek, geológiai minilabor, ládamúzeum, kőzet- és ásványtani, valamint bányászati tudásbázisok várják őket, illetve megtörtént az infokommunikációs akadálymentesítés is. Mindez Ajka Város Önkormányzatának „Barangolás az őslények és ásványok között” című EFOP pályázat eredményeként valósulhatott meg.

A Bányászhimnusz közös eléneklése után Schwartz Béla polgármester köszöntötte a részvevőket és megnyitotta az érdekes rendezvényt. Elmondta, hogy egy múzeumi negyed kialakulásáról van szó, hiszen a bányászati múzeum mellett található a kőzettár és az őslénytár és ígéretet kaptak az Erőmű vezetésétől, hogy az úgynevezett jubileumi emlékházat is a város rendelkezésére bocsátják. Van egy olyan elképzelés, hogy a régi kripton bánya épületét ipari múzeummá szeretnék fejleszteni, amivel a negyed teljessé tudna válni.

Az ajkai származású dr. Ősi Attila előadással érkezett az interaktív programra

Ezután Tóth Gergely, stratégiai és fejlesztési referens vette át a szót, aki az előkészületekre helyezte a hangsúlyt tájékoztatójában. A kezdetek 2004-re nyúlnak vissza, amikor is elkészültek a tervek, majd 2007-ben megnyíltak az Európai Uniós (EU-s) források, így felújíthatták a meglévő múzeum épületeit. Elkészült az új épület is, amiben egy nagy előadótermet is tudtak biztosítani, raktárhelyiségeket, illetve kulturált vizesblokkokat. Nagy lépésnek nevezte, hogy a könyvtár sikeresen pályázott múzeumpedagógiai foglalkozások megtartására és ezzel a múzeum oktatási tevékenysége is jelentősen bővült. A kis épület állagromlása miatt a múzeum kollégái úgy döntöttek, hogy a kőzettárat beviszik az új épület raktárhelyiségeibe, akkor nem volt lehetőség arra, hogy minimális állagmegóváson kívül más is történjen. Pedig ennek aktualitása volt, hiszen dr. Ősi Attila és csoportja ekkor már megtalált több dinoszauruszt a környéken, saját ajkai dinoszauruszunk is lett.

A 2017-ben beadott EU-s pályázatra 2018 februárjában kapták meg a pozitív döntést és több mint egy évvel a projekt indítása után adhatták át a geológiai foglalkoztató teret teljesen megújult kiállítással, valamint a Kozma Károly termet. Ügyeltek arra is, hogy az ajkai bányászati hagyományokat is ápolják. A múzeum feladata egyre inkább az oktatás felé bővül, ezért a fiatalok számára könnyebben és jobban befogadható informatikai oktatási eszközökre nagy hangsúlyt helyeztek. Így az érintőképernyők mellett belső wifi hálózaton keresztül elérhető oktató játék szoftverek is készültek. A legkisebbekre is gondoltak, ők az udvaron a kis geológus homokozót vehetik majd birtokba. Emellett a geológiai ismeretek jobb átláthatósága érdekében a kőzetek és az ásványi anyagok tanulmányozásához mikroszkópos, egyszerű kémiai vizsgálatot lehetővé tevő oktató labor áll rendelkezésre. A téli időszak azt is szükségessé tette, hogy modernizálják a fűtési rendszert.

Fontosnak nevezte, hogy a mai múzeumok életében egyre nagyobb hangsúlyt kap az együttműködés, megköszönte a felújításban részt vevő kollégák munkáját. Ahogy a hűvösebb hőmérséklet előnyéről beszélt a tikkasztó hőséggel szemben, az eső is megeredt.

Szerencsére Bölcskeiné Kocsis Zsuzsa, az intézmény szakmai vezetője átvágta a nemzeti színű szalagot, vagyis átvette az épületet, mielőtt még bőrig ázott volna a lelkes vendégsereg. A „vízbetörés” miatt szinkronúszókat kellett volna hívni tűztáncosok helyett – jegyezte meg humorosan, majd ismertette a Múzeumok Éjszakája programot. A szabad ég alatti játékok az időjárás miatt meghiúsultak, de készültek előadásokkal, kézműves foglalkozásokkal, illetve Gulyás Péter geológussal lehetett kísérletezni a minilaborban. Vetélkedőt is összeállítottak a gyerekeknek, amin szolid díjakat lehetett nyerni. Miután köszönetet mondott mindazoknak, akik valamilyen módon hozzájárultak a program sikeréhez, Kozma Károly életművének méltatása következett.

Kreatív műhely is volt..

Dr. Ősi Attila paleontológus tősgyökeres ajkaiként mutatkozott be az érdeklődőknek, aki az ELTE őslénytani tanszékének munkatársa. Kozma Károly geológusról, azaz Karcsi bácsiról elmondta, hogy az általános iskola befejezése után került vele kapcsolatba édesanyja kolléganőjének köszönhetően. A geológus nagyon támogatóan állt a fiatalember mellé, a pályája elején sokat köszönhetett neki, a későbbiekben is tartották a kapcsolatot. Ismertetője második felében a szakember kitért a kőszénre, a borostyánokra, az Ajkaitra, illetve a csingervölgyi dínóleletekre is.

A beszámolók sorát Angermayer Judit muzeológus folytatta a múzeumpedagógiai foglalkozásokkal, hiszen korábban is sokat tettek azért, hogy népszerűsítsék az intézményt a családok, a gyerekek körében. Múzeumi napjaik a középiskolás korosztályt célozták meg elsősorban, míg a tematikus foglalkozások általános iskolásoknak szóltak. A diákok, a pedagógusok igényeinek igyekeztek megfelelni. Törekedtek a minél változatosabb témafeldolgozásra, valamint érdekességek bemutatására, többek között kisfilmek, makettek és modellek segítségével, illetve szakértőket is igénybe vettek. A pályázat kapcsán lehetőségük volt kiadványok elkészítésére is.

Dr. Kiss Ferenc kutatási és fejlesztési igazgatótól, az informatikai háttérről kaphattunk információkat, illetve arról beszélt, hogy a múzeumok merre tartanak a jövőben. Hangsúlyozta, hogy a világ nagy múzeumai ma már múzeumok, könyvtárak, tudásközpontok, játszóterek, sőt műhelyek. A múzeum elindult egy interaktív oktatóhellyé, műhellyé, amit a Bányászati Múzeumban is láthatunk. Foglalkoztató terek jöttek létre és van egy elektronikai technológiai környezet, ami igyekszik e mögé tartalmakat tenni korszerű formában. Ennek fontos eleme a játék. Majd hozzátette: ha valamit nem csak hallgatunk, hanem bevonódunk és részt veszünk benne jóval hatékonyabb a tanulás. Ez azért is fontos, mert egyre többet kellene megtanítani a gyerekeknek ugyanannyi idő alatt, egyre kevesebb tanárral egyre nehezebb körülmények között. A múzeumnak fel kell vennie a versenyt és a saját tudásanyagát hozzá kell ehhez tenni, mert ez az iskolákban nem áll rendelkezésre. Így lesz a múzeum, az iskola, a könyvtár egyetlen oktatási infrastruktúra, amivel a gyerekeink könnyebben és érdekesebben tanulhatnak.

Pecsics Tibor biológus vetítésére sokan vártak izgalommal, különösen a gyerekek. Ugyanis ő készítette a teremben látható élethű maketteket. Az egyik kiállított ősállatnak, a krokodil rekonstrukciójának az elkészítéséről vetített egy rövid werkfilmet. Előadásának témájául érdekes címet választott: Meddig tart a tudomány és hol kezdődik az alkotói szabadság? Látványos szemléltető ábrák, illetve festmények, a későbbiekben digitális technológia segítségével készült képeken láthattuk az őslényeket. Megtudtuk, hogy Leonardo da Vinci indította el a tudományos illusztrációk művészi igényességét. Minden kornak megvolt a neves illusztrátora, akiket névvel említett. Először repülő hüllőknek, később lassú, nagy, lomha állatoknak gondolták a dinoszauruszokat, de az illusztrátorok fantáziája mindig továbbvitte az elképzelést. A 20. században már úgy vélték, hogy ezek az állatok nem hidegvérűek voltak, hanem melegvérűek és sokkal inkább madárszerű testtartás jellemezte őket. Napjainkban sok színes magazinban, könyvben elterjedtek az illusztrációk. Arról is szót ejtett, hogyan születnek új elméletek a leletek alapján. Korábban nem feltételezték, hogy a madarak előtt lehettek tollas dínók, de erre a leletek rácáfoltak. Sok állat esetében nincs meg minden csont, ezért a hiányzó részeket vagy a fantázia alapján, vagy a rokonlények alapján egészítik ki. Egy rekonstrukció elkészítésének legfontosabb eleme, hogy kik a ma élő rokonai. Bármilyen hihetetlen, a hüllők közül a krokodilok közelebbi rokonai a dínóknak, illetve a madaraknak, mint bármelyik más hüllőnek és a krokodilok a legközelebbi rokonai a madaraknak. Ma már azt is tudjuk, hogy a madarak is hús-vér, két lábon járó illetve repülő dinoszauruszok, akik köztünk élnek. Az ő anatómiájukra és sajátságaikra kell hagyatkozni. Egy dél-amerikai madár például oly mértékben megtartotta ősi jellegzetességét, hogy a mellső végtagon még külön mozgatható ujjai vannak. Négy végtaggal, szinte majom módjára mászkálnak a fiókák az ágakon. Ezek később visszafejlődnek, miután kitollasodnak. A magyarországi dinoszauruszokról is mutatott szemléltető ábrákat, amin látható volt, hogy a Bakonyból, Baranyából, Komló környékéről is előkerültek leletek. Szubtrópusi, melegebb klímájú környezetben élhettek a bakonyi dínók, ezért ekkor más volt a növényzet, mint napjainkban.

A Bányászati Múzeum kiállítótermében színes, életnagyságú modellek láthatóak, amelyekhez hasonlókat csak néhány helyen, többek között a Magyar Természettudományi Múzeumban lehet megtekinteni.

This slideshow requires JavaScript.

Comments

comments

Be the first to comment

Leave a Reply