A szexualitás nem csak az épek kiváltsága

A szexualitásról úgy gondolkodik a társadalom, hogy magánügy, pedig a médiából folyamatosan ömlik a sok meztelenség. Szinte már észre sem veszik az emberek, hogy a csokikat is szoftpornóval reklámozzák a cégek, annyira elfogadott a kitárulkozás. De! Mi a helyzet a fogyatékossággal élők intimitásával kapcsolatban?

gyj_molnar gabor 1113
Részlet “A lány, aki nem akarta” című színdarabból, amelyet a Molnár Gábor Műhely Alapítvány fiatal felnőttjei adtak elő a projekt részeként

A társadalom ingerküszöbét nem éri el a téma, hogy a sérültek szexuális életéről beszéljenek. Máig tabu ez a köztudatban, a miértekről Lovas Irént, a Molnár Gábor Műhely Alapítvány vezetőjét kérdezte lapunk.

-A fogyatékossággal élőkkel kapcsolatban sosem említik együtt a szexet. A társadalom sajnálja ugyan a kerekesszékes fiatalembert, aki harmincöt évesen balesetet szenvedett, de nem gondolja tovább az életét, a szexuális igényeit meg pláne nem. Az értelmi fogyatékossággal élőkről meg szinte elképzelhetetlennek tartják az intimitásra való vágyódást. Az agy teljesen letilt, ha a sérült és a szex szó egymás mellé kerül. Pedig nekik is igényük van erre az ösztönösen nagyon kellő, jóleső alapvető szükségletre- fogalmaz Lovas Irén, akitől azt is megtudtuk, hogy a Molnár Gábor Műhely Alapítvány értelmi fogyatékossággal élő fiatal felnőttjeit és az intézmény munkatársait is bevonták a „Sex Education for Adults Disability People” (SEAD) elnevezésű nemzetközi projektbe, ahol mind a pedagógusok, mind az érintettek új ismeretekkel gazdagodtak.

– Nagyon szeretnének aktívak lenni a gondozottjaink a szexualitás terén, de több alkalommal tapasztaltuk, hogy az ismerethiány és az oktalan tiltás olyan viselkedéseket eredményez, amely tovább ronthatja a közvélekedést. Míg az ép gyermek a fejlődése során ellesi a szülei öleléseiből, csókjaiból azokat az intimmorzsákat, amiket be tud építeni a saját működésébe, addig, az értelmi sérült gyermek testi és idegrendszeri fejlődése nem feltétlenül érzékeli ezeket a gesztusokat. A test felnő, kifejlett férfivá, nővé érik és elkezdi természetes működését. Vágyak jelennek meg és sürgető impulzusok, amiket pont a kimaradó ismeretek miatt nem értenek a sérült fiatalok. Ennek elkerülésére kezdeményeztük a programban való részvételt, ahol hét ország szakemberei vettek részt a közös munkában. Célunk az volt, hogy a tabukat lebontva, egy fejlesztő eszközt dolgozzunk ki, ami segíti a tréningeket, a beszélgetések elindítását, a szülők, segítők és a sérültek közös hangjának megtalálását – meséli Irén.

A projekt sikerességét bizonyítja, hogy a jól felépített foglalkozások után az intézmény sérült fiatal felnőttjei már nyíltan tudnak és mernek beszélni a testről, a szexről és megérthető lett a fogamzásgátlás, és a „nemet mondás” is számukra. Lovas Irén és fejlesztő tréner társa előadást tartott a témában, Veszprémben a Kozmutza Flóra Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény (EGYMI) szakembereinek, Kisújszálláson a Speciális Általános Iskola rendezvényén és Ajkán a Sérült Emberek Megyei Találkozóján is. A SEAD projektben a nemzetközi viszonyokba is betekintést nyerhettek a szervezők, melyből megtudhatták miként segítenek Európa más országaiban, hogy elfogadják a sérültek döntéseit. Kérdés, hogy mi hajlandóak vagyunk-e elfogadni, hogy a fogyatékossággal élőknek is vannak vágyai.

SzR.

Comments

comments

Be the first to comment

Hozzászólás