Ajkán művészi rangot adnak a fotográfiának

Farsangi népszokásokat fotózott Békefi Antal. A Magyar Fotográfia Napja alkalmából a képeiből rendezett kiállítást Ács Anna nyitotta meg a Városi Múzeum Fotógalériájában.

A nyugalmazott muzeológus elsőként a tárlat színhelyét méltatta, mondván, a Templom-domb hangulata is fotográfiára, azaz fényrajzra csábító.

– Olyan szívesen mondom ki a templomdombi intézmény nevét is: Városi Múzeum és Fotógaléria – tette hozzá. – Ritka az ilyen párosítás, a megyében, sőt a tágabb vidéken sem ismerek hasonlót. Gratulálok az ajkaiaknak, igazi rangot, művészi rangot adnak a fotográfiának!

A megnyitó közönsége

Szót ejtett magáról a fotográfiáról is, kiemelve, hogy az utóbbi évek robbanásszerű technikai fejlődése tömegessé tette a fotózást. Az okostelefonok világa ontja ránk a képeket, az első benyomás hatása alatt a külcsínt nem megkülönböztetve a lényegestől.

– Pedig az igazi fotóművész nem egyszerűen reprodukálja a valóságot, hanem élettapasztalatával, háttérismereteivel, tehetségével felfejti a valóság szövetét, empátiával fog a munkához. Ilyen ember számomra Békefi Antal, akinek személyiségét igazán jellemzi ez a kiállítás – jelentette ki Ács Anna.

Röviden ismertetve a művészi igénnyel rendszeresen tíz éve fotózó alkotó életútját, kitért ajkai kötődéseire is. Városunkban volt középiskolás, egykori osztálytársai közül többen is eljöttek kiállítás-megnyitójára. A Bakony Fotóklub tagjaként pedig a klub akkori művészeti vezetője, az élete végén városunkban élő, két éve Ajkán elhunyt Láng Tibor segítette első lépéseit, értékelte és válogatta pályázatokra, kiállításokra képeit.

Szakmájából eredően Ács Anna részletesen beszélt azokról a farsangi népszokásokról is, amelyek Békefi Antal mostani kiállításának témáját adták. Az őrségi rönkhúzásokra még egykori szombathelyi főiskolai tanára, Kiss Gyula hívta fel a figyelmét. A valamikor egész Magyarországon elterjedt népszokás lényege, hogy ha a faluban az előző évben nem volt esküvő, akkor a vénlányok és legények közül kiválasztottak egy párt, akiket a nemek felcserélésével beöltöztettek menyasszonynak-vőlegénynek, aztán népes „násznép” kíséretében egy hosszú rönkre ültetve végigvittek a településen. A tikverőzést a Fejér megyei Mohán fotózta, ahol ma is élő ez a népszokás. A téltemetést Balatonalmádiban és Alsóörsön fényképezte, ahol a korábban ezen a vidéken nem ismert népszokást, a kisze-báb elégetését, már egy évtizede rendszeresen megtartják.

Megnyitó beszéde végén Ács Anna egy népi rigmust idézett, miszerint „Aki nem jön el a vigasságra, ragadjon sós uborka az orrára! Aki nem jön el a vigasságra, ragadjon fel a villanyfára! Aki nem jön el a vigasságra, ragadjon a kemence oldalára!” Majd megállapította, hogy Békefi Antal nem ragadt fel a villanyfára, sem a kemence oldalára, ezt bizonyítja jelen kiállítása.

– Szívből kívánom, hogy a képeiből sugárzó öröm ne korlátozódjon a farsang időszakára, legyen mindennapjaink szerves része – mondta végezetül, minden jót és további eredményes éveket kívánva a tíz éves alkotói jubileumát ünneplő alkotónak, képeiben pedig sok örömet a tárlat látogatóinak.

A megnyitón népdalok éneklésével közreműködött a Jubilate Nőikar Hartinger Nándorné vezényletével.

A tárlat szeptember 23-ig látogatható a múzeum nyitva tartási idejében.

Láng György Géza

Comments

comments

Be the first to comment

Leave a Reply