Villanykapcsolgatás, széktologatás, zaj és zűrzavar fogadta a terembe belépő három diáklányt, akik ledöbbenve szemlélték mi történhetett az osztálytársaikkal. Semmi különös, ez egy próba volt, hogyan reagálnak a tesztről mit sem tudók. Hatásos érzékeltetés arra, hogy érzik magukat az autizmus-spektrumzavarral élők – a számunkra mindennapos – ingergazdag környezetben. Mivel az autizmusról a társadalom máig keveset tud, így két bródys osztálynak gyakorlatban mutatta meg Brokés Judit, a veszprémi AutiSpektrum Egyesület elnöke ezt a világot.
Kört alkotva foglaltak helyet a diákok a teremben, mit sem sejtve arról mi lesz a témája a rendhagyó tanóráknak. Brokés Judit felvezetésként elmondta, hogy interaktív módon szeretné bemutatni a fiataloknak a fogyatékosság ezen típusát, ezért a beszélgetésen túl játékokkal és ábrákkal is készült a találkozóra.
Arra a kérdésre, hogy ki mit tud az autizmusról, mocorgás és halk duruzsolás volt a válasz, ezért Judit elmondta, hogy az öt nagy fogyatékossági csoport egyike az autizmus-spektrumzavar, ami egész életre szól és hatvan-hetven emberből egyet valószínűleg érint. Kizárólag viselkedés alapján diagnosztizálható, mivel az autizmus kívülről nem látszik. Így a társadalom többsége nem is gondolná, hogy Einstein és Darwin is autistaként élte mindennapjait, csakúgy, mint a focisztár Messi. Ezt a diákok sem tudták, így meglepődve vették tudomásul az új információkat a felmutatott képek alapján.
A feladatok között igaz-hamis állítások is vártak a tanulókra, amelyek alapján körvonalazódtak az autista személyek jellemzői. Így már egyértelmű vált a fiatalok számára, hogy az autizmussal élők nehezebben mutatják ki az érzelmeiket és ők is nehezen boldogulnak a mimika és a testbeszéd világában, ezért fontos az egyértelmű, célratörő jelzések adása számukra. Mivel sok esetben nem tudnak olvasni az arcokról, ezért erre külön meg kell tanítani őket. (A gimnazistáknak sem volt mindig egyértelmű, hogy milyen érzelmeket látnak a képeken, az autistáknak tehát ez még nehezebb).
Az autisták közül sokan mereven ragaszkodnak rutinokhoz, tárgyakhoz, ezért nekik különösen fontos a megszokott folyamatsorrend kialakítása. Segítség lehet a mindennapjaikban, ha képes heti- vagy napirendet, folyamatábrákat készítünk, ami biztonságérzetet nyújt nekik. Érdeklődési körük gyakran csak egy-egy dologra korlátozódik, ám abban az egy témában tényleg mindent tudnak és profivá válhatnak rövid idő alatt is.
Gyakori a szenzoros túl- vagy alulérzékenység, így akár egy apró zaj, vagy fényváltozás is zavaróbb lehet, mint másoknak. Ezt Brokés Judit úgy szemléltette a fiataloknak, hogy három önkéntes kivételével mindenkinek zeneszerszámokat és zajkeltő eszközöket adott, amivel két percig kellett folyamatosan hangoskodniuk, miközben a trió matekpéldákat próbált megoldani, minimális sikerrel. A diákoknak tanulságos volt az óra, hiszen gyakorlatban tapasztalhatták meg milyen lehet egy autista helyében lenni.
Leave a Reply