Az ékszerek, illetve az ékszerkészítés története egyidősnek tekinthető az emberiséggel, már az ősember is készített és viselt “ékeket”. Igaz akkor még csontból, fából, kövekből faragta. Furcsának hangzik, de előbb díszítették magukat az emberek madzagra fűzött kövekkel, kagylókkal mint, hogy ruhát hordtak volna.
Az ékszerek minden korszakban és kultúrában meghatározó szerepet játszanak, hiszen az ékesítésen túl státuszt, pozíciót és rangot is kifejezhetnek, amelyre jó példa lehet a Szulejmán című sorozatban többször látható tulipános bross vagy nyakék is, amiket a Szultán készített és ajándékozott családtagjainak. A tulipán az Oszmán Birodalomban az uralkodóház jelképe volt.
Az évek során rengeteget változott a technika és a divat, de a trendek nem. Nincs olyan hölgy a világon, aki ne szeretné az ékszereket, legyen az egy nyaklánc, fülbevaló, vagy óra. Talán ezért is voltak a megszokottnál többen Horváth Rita és Viaszné Meinczinger Katalin felnőtteknek szervezett legutóbbi kreatív foglalkozásán.
Az alkotni vágyók egy egységcsomagot kaptak, amiből egy nyakláncot és egy karkötőt készíthettek. A klubvezetők lépésről-lépésre segítették a munkát. A díszítést kövek helyett többféle csillámos dekorpapírral helyettesítették, de a kész eredmény így is káprázatos lett, hiszen mindenki a saját ízlésének és egyéniségének megfelelő színeket használhatta.
A legnehezebb résznek talán a kapcsok és karikák összeszerelése bizonyult, mert ez igencsak jó szemet és gyakorlott kézmozdulatokat igényelt.
Az elkészült ékszerek ugyan “csak” bizsunak számítanak, de bármelyik ezüstből vagy aranyból készült divatos kiegészítővel felveszik a versenyt, sőt a saját készítésű ék mindig olyan lesz, amilyet szeretnénk, így garantáltan illeni fog a stílusunkhoz, ruháinkhoz.
A következő klubfoglalkozást március 14-én 16 órától tartják, amikor már a húsvét jegyében készül ajtódísz.
Leave a Reply