Ajka és Csingervölgy nevezetességeivel, a bányász hagyományokkal ismerkedtek a várpalotai Rákóczi telepi baráti kör tagjai október 22-én. A bányászhagyományokat ápoló civil szervezet a Csingervölgyért Egyesület meghívására érkezett Ajkára.
A két hagyományőrző csapat az Ajka és Térsége Civil Szervezetek Szövetsége által két éve szervezett várpalotai tanulmányúton találkozott először, majd az ajkai civil fesztiválon ismét leültek beszélgetni. Ekkor határozták el, hogy máskor is felkeresik egymást. A 31 várpalotai vendég a Városi Múzeumban kezdte a napot. Angermayer Judit muzeológus a tárlatvezetésen ismertette Fekete István és Molnár Gábor írónak a városhoz kötődő munkásságát, beszélt Borsos Miklós szobrászról, a bányászathoz kötődő emlékekről, majd levetítette az Ajka iparának a történetéről szóló kisfilmet. Gerencsér Hilda, a Csingervölgyért Egyesület elnöke beszélt a településrészről, a hagyományőrző tevékenységről. Elmondta, hogy a 12 éve alakult egyesület számos kulturális programot szervez, amelyre a településrészről, a szomszédos Bódéról, de még a belvárosból is sokan ellátogatnak. A gyerekeket is bevonják a hagyományápoló tevékenységbe, nyáron hagyományőrző tábort szerveznek számukra. Ünnepek előtt családi alkotó délutánt hirdetnek.
A múzeumi programot városnézés követte. Gerencsér Hilda beszélt a panelprogramról, a Házunk tája programról, a sportéletről, a civilek önkormányzati támogatásáról, az oktatásról. A vendégek ezután Csingerbe indultak, ahol a közösségi házban ebéddel várták őket.
Einreinhof Attila, a Rákóczi telepi baráti kör elnöke megköszönte a meghívást, majd beszélt az egyesületről. Ők is a bányászat hagyományait ápolják, számos programot szerveznek. Örömmel veszik fel a kapcsolatot más egyesületekkel.
– Együtt erősebbek vagyunk – tette hozzá az elnök.
Ebéd után rövid sétát tettek Csinger központjában. Meghallgatták a minden nap két órakor a lV. Boldog Károly Király kápolna tornyában megszólaló Bányászhimnusz harangjátékot, megtekintették a templomot. Gerencsér Hilda elmondta, hogy a bányászok már az 1950-es években pénzt gyűjtöttek egy kápolnára téglajegy formájában, de a pénz, ki tudja hova, eltűnt. A misét az iskola egyik termében tartották. Tomor Sándor egykori plébános is szorgalmazta a kápolna építését. Saját megspórolt pénzéből kezdte az építkezést, majd a helyi és a csingeri kötődésű hívek adományaikkal segítettek. Az ajtókon, festett üvegablakokon, padokon tábla jelzi az adományozó nevét. Az orgona ugyancsak a hívek felajánlásából készült el.
Útjuk a kápolnából a felújítás alatt álló Csingervölgy mozdonyhoz vezetett, ahol néhányan társadalmi munkában a festést végezték. A vendégek megtudták a hazahozatal történetét, valamint azt, hogy a helybeliek óvják az ipartörténeti emléket.
A Bányászati Múzeumban végigmentek a vágaton, majd megnézték a szabadtéri gépek gyűjteményét.
Einreinhof Attila elindulás előtt meghívta a csingerieket Várpalotára. A következő találkozást tavaszra tervezik.
Leave a Reply