Belvárosi barangolások – A Főnixtől a Mesebeli életfáig

Ajka köztéri alkotásai közötti kalandozásunk utolsó állomásához érkeztünk, ezúttal azokat a modern, városképet meghatározó új szobrokat járjuk körbe, melyeket a város a 60. születésnapjára kapott.

Ha Bakonygyepes felől érkezünk településünk központjába, impozáns köztéri alkotás fogad bennünket, Csabai Tibor Főnix című szobra. A tűzmadár egy mitikus állat, melynek szimbolikája mindegyik kultúrában más és mást jelent. Megjelenik az ókori görög, római mitológiában, de egyes kutatások szerint eredete az egyiptomi kultúrában kereshető. Itt a teremtésmítoszokkal hozzák összefüggésbe, mely szerint a madárnak az volt a feladata, hogy az életesszenciát egy távoli, mágikus forrásból elhozza a világba az embereknek. A legenda szerint a fahéjfa ágaiból készíti fészkét, amikor elkészül, saját testével együtt felgyújtja azt, és hamvaiból mindig új főnix születik. A modern kultúrában és irodalomban a főnixmadár az újjászületés, a halál utáni megújulás és megerősödés jelképe. Egyes legendák szerint a sebei maguktól begyógyulnak, ezért gyakorlatilag elpusztíthatatlan. A tűz és az istenségek szimbóluma is. A különböző legendák különbözőképpen jelenítik meg, egyes elbeszélések szerint a tollazata vörös és arany színű, a görög és római mítoszok főnixmadara viszont inkább a sasra vagy a pávára emlékeztet. Az egyiptomiak leginkább a kócsaghoz vagy a gólyához hasonlították. Hogy Ajkán melyik változatban látható, azt mindenki maga eldöntheti, miközben megcsodálja Csabai Tibor acéllemezekből készített több mint öt méteres alkotását. A szobor történetéhez még hozzátartozik, hogy az acélszobrászat nem könnyű és nem is túl elterjedt műfaj. Az alkotók megerőltető fizikai munkát végeznek, gyakran többtonnás acéllemezek mozgatásával, hegesztésével és forrasztásával hozzák létre műveiket. Az acél megmunkálásához speciális gépek szükségesek az alapanyagok és a szaktudás mellett. Szerencsére itt mindez jelen volt a művészi elgondolás kivitelezésére. A szobor a Főnix Ipari Park ajándéka a születésnapját ünneplő városnak, így még több jelentéstartalommal bír mindaz, amit a tűzmadár jelképez.

Mostani barangolásunk egyetlen állomása található csak a tágabban értelmezett belvárosban, hiszen Diénes Attila Sportolók című szobra az Ifjúság utcai körforgalomban kapott helyet. A város születésnapját megelőzően 2018-ban ez volt az első ajándék a MAL Zrt. utódcége részéről a várossá nyilvánítás 60. évfordulójának tiszteletére rendezett ünnepi rendezvénysorozat kezdetén. Az alkotóval már találkoztunk a városligeti Kőkötődéskör szoborcsoport kapcsán, a Munkácsy-díjas szobrászművész nevéhez fűződik még a magyarpolányi „Háborúban elesettek” emlékműve, mely 1992. óta őrzi a hősök emlékét, és a 2014-ben felállított, az itt élők szerint „Bányász család” vagyis „Életkép” a bányásztelepi parkban. A szoborcsoport formabontó arányaival hívja fel magára az erre járók figyelmét, bronzba öntve hirdetik a figurák a sport nagyszerűségét, és jelképezik Ajka sokszínű sportéletét. „ A szobor: átszellemült anyag, az élet káprázatával felruházott élettelen anyagba kalapált extázis, csiszolt felületre izzadt érzelem, kristállyá dermedt életérzés, varázslat, üzenet, melynek anyagisága csak megjelenésében igaz”- vallja művészetéről az alkotó. Ez a modern szoborcsoport is mindenkinek más-más megfejtésre ad lehetőséget, ha legközelebb erre járnak, már talán új részleteket, új üzenetet fedeznek fel rajta.

Ha Padragkút felé a Csikódomb érintésével haladunk, új szobrot találunk a köztéri alkotások sorában, a Csikók című szoborkompozíciót is Diénes Attila jegyzi. A Bakonyi Erőmű Zrt. ajándéka több szempontból is szimbolikus az itt élők számára, hiszen a településrész az elnevezését az egykor itt legelésző ménesről kapta, másrészt a fiatal lovak megjelenésükben erőt, dinamizmust sugallnak, mely fogalmak a fejlődéssel állíthatóak párhuzamba. Egy város távlati terveiben mindig az új kihívások jelentik azokat a mérföldköveket, melyek mentén meghatározhatóak a konkrét célok, ehhez pedig a településrészek hathatós közreműködésére van szükség. A célok végrehajtásához pedig mérhetetlen energiára, elszántságra, kitartásra, mindezt kiválóan jelképezik a csikók a maguk bronzba álmodott lendületével.

Kalandozásunk végén a kenyérgyári körforgalomban található Mesebeli életfát látogatjuk meg, mely varázsütésre lett az egyik legnépszerűbb alkotás Ajkán. A Kiss Miklós üvegtervező iparművész és a Kapolcsi Kovács Csaba grafikusművész által készített impozáns szobor valóban a mesevilág képzetét kelti bennünk. Holott már az elnevezése is a szimbólumok és jelentéstartalmak sokaságát jelzi, melyek a megfejtés szerteágazó útján indíthatják el az elmét. Magát az életfát mindenki ismeri, népmeséinkben a hős ezen keresztül vagy az alvilágba, vagy az égbe jut, ahol próbatételek és kalandok várnak rá. Az ősi kultúrákban a magasra növő fa jelképezte a föld ég felé törő életerőit, a földi élet Isten közelségébe törekvő vágyait és hajtásait. Mélyre nyúló gyökereivel viszont a földalatti világgal való kapcsolatokat jelképezte. A fa törzsével, ágaival, gyökereivel az égi, a földi, a földalatti világgal való kapcsolatkialakítás lehetőségét vetette fel. A fa világszinteket összekötő jelképes jelentésében a lovas kultúrák népei a világmindenség isteni rendezési elvét látták, amelyet világfának neveztek. Ez erőt, bölcsességet, hosszú életet szimbolizál, és az évszakok körforgásában az újjászületést is. A mesevilágba helyezett életfa a képzelet és a valóság összekapcsolása is egyben, ahol a mesékből szerzett tapasztalatok útját járva küzdünk meg a nehézségekkel, jutunk diadalra, eredményre, tudáshoz.

Kiss Miklós 1958. és 1963. között a kolozsvári Művészeti Gimnázium szilikát szakán tanult. Öt évig dolgozott a tordai üveggyárban, majd 1973-ban elvégezte a kolozsvári Képző- és Iparművészeti Egyetem üveg-kerámia szakát. Tanulmányai befejezése után 1986-ig a Marosvásárhelyi, 1986-tól 1990-ig az Ajkai Üveggyár formatervezője volt. 1990-től 1992-ig az Ajkai Múzeum igazgatója. Míg gyári tervezőként sorozatgyártásra és egyedi kivitelezésre is egyaránt készített formaterveket, plasztikáiban, hutában fújt üvegszobraiban harmonikusan egyesülnek az üveg sajátos tulajdonságai a formatervezői szándékokkal. Magyarpolányban a templom ólomablakait is ő készítette, és talán sokan emlékeznek még rá, hogy először 1990-ben a Kaszinóban láthatta csodálatos üvegeit az ajkai közönség. Legutóbb 2018-ban volt kiállítása „Hol volt, talán sosem volt címmel, ahol az érdeklődők egy varázslatos utazást tehettek az üvegművészet birodalmába.

Kapolcsi Kovács Csaba az Ajkai Grafikai Műhely alapító tagja. Egyedi és sokszorosító grafikai munkáinak nagy része irodalmi kötődésű, illusztráció mesékhez, versekhez, regényekhez. Akik jártak tavalyi „Az Üveghegyen innen és túl” című kiállításán a Városi Múzeumban, a mesék birodalmának rejtett, szimbolikus szegleteibe juthattak el, ahol alkotó és befogadó együtt hozta létre a mű élvezetének élményét. A két alkotó közös munkája egy fantasztikus látvány a körforgalomban, művészi hitvallásuk összefonódásának eredménye.

Ha a városban gyalogolnak csodálják meg ezeket a köztéri alkotásokat, már sokat tudnak művekről és alkotókról egyaránt, meglátják, így sokkal érdekesebb lesz.

V.H.A.

Comments

comments

Be the first to comment

Leave a Reply