Dzsihád Magyarország ellen ( TV Ajka videójával)

A múlt nem csak régi emlék, hanem aktuális politikai eszköz – fogalmazott dr. Kulcsár Árpád történész a 450. Zrínyi emlékév kapcsán tartott Dzsihád Magyarország ellen című előadásában a Hit Gyülekezete által szervezett szabadegyetemen.

drkulcsararpad1

2016.Zrínyi-emlékév Magyarországon. Négyszázötven éve, 1566-ban a törökökkel vívott ostromharcban az egész Dél-Dunántúl védelme szempontjából központi jelentőségű Szigetvár elbukott. Ám Zrínyi Miklós, illetve a vár védőinek hősies helytállása, önfeláldozása a kereszténység és a haza védelmében Európa-szerte legendává vált, ezért a hős emléke előtt tisztelegve a török hódoltságról és a törökellenes harcok több mint százötven éves időszakát bemutatva a megszokottól eltérően, újszerűen igyekszenek a történészek megragadni és láttatni a múltat.

Ma az iszlám terjedésének és a terrorizmus elburjánzásának árnyékában helytállónak tűnhet a megszokottól eltérő múltértelmezés és a történész nyitó felvetése, ha Európára tekintünk. Nem tudjuk ugyanis hol és mikor várható újabb merénylet, lefejezés, robbantás vagy éppen inzultálás amiatt, hogy ki milyen ruhát visel, esetleg nőként (csinosan) mutatkozik. A téma tehát alapos körüljárást igényel, főleg, ha nem egyoldalúan, tévhitekre alapozva akarunk beszélni róla. Ehhez pedig ki adhatna jobb támpontot, mint egy a korszakot jól ismerő és kutató szakember?

Dr. Kulcsár Árpád a félreértések elkerülése végett előadása elején fogalmakat magyarázott el az egybegyűlteknek. Tisztázta, hogy mi a saría, a dzsihád, mik azok a hadiszok és ki Mohamed, majd rámutatott, hogy az egykori hódoltságnak ma is van aktualitása. Szerinte sok akkori történés, politikai, gazdasági, hadászati, társadalmi és vallási folyamat párhuzamba állítható napjaink sokszor furcsának tűnő műveleteivel, amik az iszlámhoz kapcsolódnak. Megérteni a most zajló világot, azonban csak az egykori módszerek és szokások felismerésével lehet, amit hosszan ismertetett az elfoglalt területeken gyakorolt vallási elnyomás bemutatásával.

drkulcsararpad2

Beszélt a török hitrendszer hagyományairól, szokásairól és a keresztény hitgyakorlattal való kapcsolatáról is. Rámutatott, hogy jelenleg az iszlám hit világméretűvé növelése zajlik, amit a saría jogrendszerrel (iszlám erkölcsi, morális vezérelvvel) kívánnak megszilárdítani. Mivel az öreg kontinens gyakran közömbös és megvesztegethető, így a vallás terjesztése nem ütközik különösebb akadályokba. Példaként erre az Európa-szerte épülő mecseteket és az egykori török emlékhelyek felújítását hozta, amiket érdekes módon Szaúd Arábia, vagy Irán finanszíroz anyagilag.

szigetvar_2
Zrínyi és Szulejmán közös szobra Szigetváron

Előadásában részletesen mutatta be Szulejmán szultán gondolkodását, vallási nézeteit és hadászati eljárásait is, mivel a dzsihád, azaz a hitharc követője volt. Mindez azért meghatározó, mert a személyiségén keresztül jól érzékelhető a történelem átírásának, a tudatos megtévesztésnek a gyakorlata, amit a Korán nevében a hívők előszeretettel alkalmaztak a hitetlenekkel (például a keresztényekkel) szemben. Mindez napjainkra is jellemző, hiszen Szulejmán alakját egy romantikus, több mint kétszáz részes filmsorozatba ágyazták Törökországban, mellőzve a történelmi tényeket, elferdítve az egykori hangsúlyokat.

A sokak által kedvelt sorozatot negyven ország vásárolta meg, így eddig több mint kétszáz millión látták. Ennek üzenete van. A cél a történelem átértelmezése, megszépítése, holott a magyaroknak ez az időszak minden volt, csak nem szép. A történész Szigetvár ostromáról is beszélt, ahol a lenyakazás a hitharc igazi követését jelentette, talán innen már kitalálható honnan jön az Iszlám Állam brutális videóiban a kivégzés módjának „alapötlete”.

A szabadegyetem utolsó nagyobb egysége az emlékezés témaköre volt. Dr. Kulcsár Árpád ezzel kapcsolatban felidézte a hódoltság idejének építészeti, irodalmi, képzőművészeti valamint nyelvi örökségét. Szót ejtett arról, hogy hiába volt mérhetetlen pusztítás Szulejmán idején, az utóbbi évtizedek már az építészeti emlékek megőrzéséről, felújításáról, vallási zarándokhellyé alakításáról szólnak. Szigetváron az ostrom egykori színhelyén Török-Magyar Barátság Park létesült. Szulejmán szobra mellett Zrínyi Miklósé áll, de ez sem más, mint megtévesztés, hiszen e két történelmi személy között sohasem lehetett volna barátság. Szulejmán ugyanis lefejeztette Zrínyit, mégis azt sugallja a park, hogy ez sosem történt meg.

 

Comments

comments

Be the first to comment

Leave a Reply