A magyar népesség egészségügyi állapota sokkal rosszabb, mint ami az ország fejlettsége alapján elvárható lenne. Magyarország az egészségi állapotra vonatkozó mutatószámait tekintve az EU sereghajtói közé tartozik, holott a hasonló gazdasági teljesítménnyel rendelkező tagországok sokkal előkelőbb helyet foglalnak el a rangsorban.
A lakosság nagy részére jellemző az egészségtelen életmód: a kevés mozgás, a helytelen táplálkozás, a dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás, a stressz fokozott jelenléte a hétköznapokban, és általában az egészségtudatosság alacsony szintje – ez tény. Az azonban még szakmai körökben is kevésbé ismert, hogy egészségtelen életvitelünkön túlmenően milyen forrásból szerezzük be az ismereteinket.
Jelentős változás elérésére nem alkalmasak a jelenleg futó, főként az ismeretátadáson alapuló hazai egészségfejlesztési programok, egészségkommunikációs módszerek. Olyan áttörésre van szükség, amely egyrészt figyelembe veszi, hogy az egészségmagatartást az ismereteken túl az egészséggel kapcsolatos attitűd és hiedelmek, az érték- és normarendszer, azaz az egészségkultúra határozza meg, másrészt magatartásformáló eszközként használja a korszerű kommunikációt.
Ezért célszerű megvizsgálni, hogy a különböző helyen és helyzetben élő lakosoknak mit és hogyan érdemes kommunikálni ahhoz, hogy minél többet tegyenek saját maguk, a mások egészségéért és az egészséges életmódot támogató környezetért. Az egészségkultúra ilyen irányú változása elengedhetetlen ahhoz, hogy lényegesen javuljon a lakosság egészsége Magyarországon.
2015 tavaszán, Magyarországon először kerül sor a nemzetközi szinten is innovatívnak számító Egészségkommunikációs Felmérésre, melynek elsődleges célja a lakosság egészségkultúra szempontjából történő szegmentálása. Az országos szintű reprezentatív felmérés kérdéseire 10 ezer felnőtt lakos az otthonában, mintegy 12 ezer tanuló pedig az iskolájában válaszol. A kérdések a válaszadók egészségére és az egészséggel kapcsolatos ismereteire, attitűdjére, valamint médiafogyasztási szokásaira vonatkoznak.
A válaszok értékelése alapján az egészségért felelős szervezeteknek lehetősége nyílik megalapozott és hatásos egészségkommunikációt folytatni, amelynek hatására fejlődhet a hazai egészségkultúra, általánossá és természetessé válhat az egészséges életmód és az ország lakosai egyre nagyobb részt vállalhatnak környezetük egészségesebbé formálásában.
Ha bármilyen kérdése felmerül, forduljon bizalommal munkatársaimhoz, akiket elérhet a (+36)-80-200-225 ingyenesen hívható telefonszámon és az ekf@egeszseg.hu e-mail címen. További információk találhatók a www.egeszseg.hu/web/ekf oldalon.
Schwartz Béla polgármester
Leave a Reply