Azért öltöztünk ünneplőbe és jöttünk össze a 2008-ban emelt hősi emlékműnél, hogy fejet hajtsunk azok előtt, akik az életüket áldozták azért, hogy nekünk hazánk lehessen, fogalmazta meg Áment Márton a Bakonygyepesen május utolsó vasárnapján tartott megemlékezésen.
Bakonygyepes kistelepülés, de a háborúk nem kerülték el. Lakossága az első világháború idején 318 fő volt, közülük tizenketten haltak hősi halált. A második világháború idején már 365 lakosa volt a községnek, és hét hősi halottat siratott a háború után. Bakonygyepesről hatvanan vonultak be a soproni 4. gyalogezredbe. A polgári lakosság köréből is szedte áldozatait a háború. Egy napra a falu harctérré változott, amikor az oroszok Magyarpolányból lőtték az ott tartózkodó németeket. Ekkor három lakosát vesztette el a település. Az utódok méltóképpen szeretnék megőrizni az emléküket. A templom falán tábla őrzi nevüket, a művelődési ház előtti téren 2008-ban állították fel az emlékművet, amelyen nem csupán a hősök napján van mécses és friss virág. A háborúkban fiatalok is áldozatul estek, özvegyeket, árvákat hagyva maguk után.
A műsorban a Gyepesi nyugdíjasklub énekkara működött közre, verset mondott Rábaközi Jánosné és Bánhidi Alexandra. Az önkormányzat nevében Pék Attila képviselő és Rosta Rudolf, a Gyepesi Örökségünk Egyesület nevében Bodor László és Áment Márton koszorúzott.
Leave a Reply