Elsődleges cél a közlekedési infrastruktúra fejlesztése – Vendégünk volt Navracsics Tibor

A kormánybiztos az Ajka TV kérdéseire válaszolt. Át kell törni az „üvegplafont” (Fotó: Györkös)

Január elején meghívásunkra Ajkára érkezett Navracsics Tibor (korábbi „többszörös” miniszter, volt uniós biztos, az Észak-Nyugat Magyarországi Gazdaságfejlesztési Régió kormánybiztosa) és válaszolt az Ajka TV kérdéseire. Elsősorban az érdekelt bennünket, milyen esélyei vannak városunknak a gazdaságfejlesztési programokba való bekapcsolódásra és hogyan oldható fel a bizonyos területeken jelentkező Ajka-Pápa ellenérdekeltség?

A televíziós interjú előtt Navracsics Tibor rövid „hatszemközti” megbeszélést folytatott Schwartz Bélával városunk polgármesterével és dr. Horváth József alpolgármesterrel. Ezen a fő kérdés az volt, hogy amennyiben Ajka befizeti a rá eső 60 millió forintos kvótát a Veszprém Európa Kulturális Fővárosa ’23 (VKF’23) program büdzséjébe, milyen megtérülésre számíthat rövid- és hosszútávon. (Erre a kormánybiztos a tv kamerái előtt is válaszolt, jelen írásban visszatérünk rá.)

Az Ajka esélyeit és kilátásait firtató kérdésekre Navracsics Tibor azt felelte, hogy a régiófejlesztési program hivatása az eddigi gazdaságfejlesztési programokhoz képest, hogy a különböző fejlesztési régiók eltérő gazdasági profiljához lehessen igazítani a gazdaságpolitikai fejlesztési elképzeléseket. (Magyarországon Pest megyét és Budapestet kivéve, négy ilyen régiót jelölt ki a kormány megközelítően egy függőleges és egy vízszintes vonallal négy részre osztva fel az országot.) A kormánybiztos szerint markáns különbség van az Észak-magyarországi, a Dél-alföldi, a Dél-Dunántúli és az Észak-dunántúli (Észak-Nyugat-magyarországi) régiók között, ami abból is adódik, hogy az utóbbiban találhatók a legfejlettebb gazdasággal rendelkező megyék, az elmúlt harminc év legnagyobb nyertesei.

Megkérdeztük ez most előny, vagy hátrány, mivel a „mindig az erősebb lovat ütik” elv mentén a fejlettebbek szolgáltatják a gyengébbek felzárkóztatásának forrását, amit nem mindig néznek jó szemmel a megsarcoltak. Navracsics Tibor ezt természetes érdekellentétnek nevezte, ami az elmúlt időszak jellemzője volt. Bár az itteniek kivétel nélkül azt állítják, hogy eddig csak a hátrányát látták a fejlettségnek. Ez nem teljesen így van, állította a kormánybiztos, mert az emberek szeretik azt a szempontot kiemelni, amitől több pénzt remélhetnek. De ezen az állapoton változtatni szeretne, vagyis elhitetni azt a döntéshozókkal, hogy ennek a területnek más a mércéje, mint a többieknek. Ez adódik a földrajzi adottságokból is, mivel ennek a régiónak a konkurenciája nem Kárpátalja, nem Bihar, vagy Vajdaság, vagy nem Kelet-Szlovákia, hanem Pozsony, ami – talán meglepő de – a nyolcadik legfejlettebb Európai uniós régió, azon kívül Bécs és környéke, ha pedig távolabbra tekintünk, akkor az észak-olasz, osztrák, dél-német (München, Stuttgart, Milánó), amik szintén az Európai Unió „húzó” régiói.

Közbevetettük, hogy ez nem is rossz versenyhelyzet, hiszen „teher alatt nő a pálma” azaz ilyen régiókkal pariban lenni nem rossz pozíció.

– Teher alatt nő a pálma, ha van talaj, amin tud nőni – felelte a kormánybiztos. – Tehát az én feladatom megoldani, hogy a talaj minél jobb minőségű legyen. Ha már itt vagyunk Ajkán, az első éppen a közlekedési infrastruktúra fejlesztése.

Az Észak-Dunántúl nagyon sok mindent megtett az elmúlt harminc évben és jól gazdálkodott a lehetőségeivel, de nagyon keveset kapott ezekhez az adottságokhoz – ismerte el a kormánybiztos.   Ebben a vonatkozásban az M7 és az M1 mellett a „nyögve nyelősen” alakuló M8 autópályát említette, aminek kezdeménye egyelőre Herendig ér, de nagyon gyorsan el kellene már jutnia az osztrák határig. Ugyanilyen fontos az észak-déli összeköttetések kialakítása, mert ma Ajkáról például Tatabányára, vagy Esztergomba eljutni egy kaland és egyszerűbb néha Budapest, vagy Győr felé kerülve elérni a célpontot.

– Milyen időbeli perspektívában gondolkodhatunk – kérdeztük Navracsics Tibort –, hiszen a 8-as bővítése már évtizedek óta napirenden van?

Ezzel a kormánybiztos is egyetértett, azzal egészítve ki, hogy veszprémi országgyűlési képviselősége idejére esett a Székesfehérvártól Veszprémig, Herendig érő szakasz korszerűsítése és biztonságosabbá tétele, ami a tervezők és kivitelezők, valamint a gazdaság irányítói felé kifejtett „kellő erőnek” lehet az eredménye.  Most a következő években ez meg is tudna valósulni. Ehhez arra van szükség, hogy „ne csússzanak szét” a fejlesztések. Meg kell határozni, mik azok a legfontosabb célok, amelyek elérése irányába a lehető legrövidebb időn belül el kell indulni. A 8-as út fejlesztése Navracsics Tibor szerint ebbe a kategóriába esik. Másik ilyen lehet a Székesfehérvár és Komárom közötti – Budapestet tehermentesítő – út kiépítése, és az M1-ről Dunaújváros felé vezető közlekedési útvonal létesítése. Emellett számos hasonló gond megoldásra vár, de szerencsére ennek a régiónak elsősorban nem szociális, sokkal inkább versenyképességi problémákkal kell szembenéznie. Vagyis, ha a térség megkapja a támogatást a versenyképesség növeléséhez, ki tudja termelni azt a jövedelmet, amivel megoldja a szociális területen adódó gondjait. Ezt a befektetések növekedése és földrajzi fekvései is erősíthetik. Nem szólva az itt dolgozó emberek mentalitásáról és az egész térség munkakultúrájáról.

„A régiónak jó esélyei vannak, ha sikerül átütnünk ezeket az üvegplafonokat” vélekedett Navracsics Tibor, akinek felhívtuk a figyelmét arra, hogy a régión belül is léteznek úgymond érdekellentétek, amit a pályázati források egyenetlen elosztása csak erősít. Nevezetesen, míg az elmúlt időszakban Pápa mintegy 20 milliárd forintnyi területfejlesztési uniós forráshoz jutott, a megyei döntéshozóknak köszönhetően ez Ajka estében mindössze kétmilliárd forint volt, ami nem magyarázható lakosságszámhoz, vagy igényekhez köthető érvekkel. Inkább politikai indokok lehetnek a háttérben. Ki lehet-e küszöbölni az ilyesmit egyáltalán?

– A politika mindenhol ott van, de én egy általánosabb problémát látok – felelte a kormánybiztos a felvetett kérdésre. – A nagyobb gond az, hogy nincsen térségi együttműködés a régión belül. Ez elsősorban a megyei jogú városokra mindenek előtt jellemző.  Szombathely, Székesfehérvár, Veszprém, Győr, Nagykanizsa… maga akar a teljes univerzum, a fejlesztések középpontja lenni. Ezért egy idő után elérkezünk egy olyan határhoz, hogy mindegyik város csak a másik rovására tud érvényesülni, mások elől szerez meg fejlesztési forrásokat, mivel saját kedvenc projektjeit fejleszti, de ezzel a térség fejlődéséhez már nem járul hozzá. Ugyanez vonatkozik kis- és középvárosokra is. Külön problémája a magyar fejlesztéspolitikának, hogy amíg van egy külön célzott támogatási rendszere a megyei jogú városok és a falvak számára, a közepes méretű városok pont elvesztek a „Magyar falu” és a „Modern városok” program között. Tehát szerintem a középvárosoknak is kell találnunk valami olyan  megoldást, ami egyrészt együttműködésre bírja őket, tehát adott esetben nem Pápa vagy Ajka, hanem Pápa és Ajka, másrészt pedig ezeknek a városoknak valamilyen perspektíva mentén ezeknek a városoknak fejlesztési forrásokat ad. Számomra a legkézenfekvőbb perspektíva az lenne,  hogy – ezek a városok általában járási székhelyek – akkor ezekben a városokban fejlesszük a térségi közszolgáltatásokat és hozzunk létre ilyen kapcsolódási pontokat. De ez már lehet, hogy csak hosszabb távú elképzelés…

Ez szimpatikus elképzelés, vetettük közbe, de akkor, amikor a kormány úgy dönt, hogy a vírushelyzetre való hivatkozással elvonja az önkormányzatok forrásait és a közepes méretű városokat már „kilincselésre” kényszeríti – ami bizonytalan jövőt vetít előre -, ugyanakkor elvárja az önkormányzatoktól, hogy támogassák a helyi vállalkozásokat. De miből, ha még az iparűzési adót is a felére csökkentik? Ebben ellentmondást érzünk.

A kormánybiztos válaszában kiemelte, hogy ő fejlesztéspolitikában gondolkodik, ez az ő szerepköre. A döntések összetevőit nem ismeri, ezért ezeket a folyamatokat nem kívánta kommentálni. Hozzáfűzte azonban, hogy akkor működik jól a fejlesztéspolitika, ha minél kevesebb esetlegesség és minél több kiszámíthatóság van benne. Ez bármelyikünk célja lehet, párthovatartozástól függetlenül.

Mivel Navracsics Tibor a VKF’23 kormánybiztosa is, és Ajka is a kijelölt régió része, megkérdeztük, városunknak milyen esélyei lehetnek a program kapcsán, illetve a részére meghatározott 60 millió forint befizetésével, milyen kilátásokkal pályázhat megtérülő projektekre? Nincsen-e túl messze ebben a vonatkozásban Ajka a „központtól”.

Ez utóbbi vonatkozásban a kormánybiztos egyértelműen tagadó választ adott, mert bár Ajka az EKF régió határán van, a legtávolabbi pont mégis Vörs-Hévíz környékén található.

– A pályázati anyag kidolgozása Veszprém által vállalt teher volt, és Veszprémből származik az a koncepció is, hogy nem egyedül, hanem a térséggel együtt pályázik, tehát ebből adódik a tehermegosztás szándéka is. Ezért született az a megoldás, hogy településenként és lakosonként 1 Euro a „beszállási díj”, illetve járási székhelyek esetében 2 Euro/fő. Polgármester úrral arról beszélgettünk az imént, hogy ez két település esetében (ezek Ajka és Várpalota) már érdemes kalkulálni, hogy megéri vagy nem – erre külön oda kell figyelni majd nekünk is. Másrészt   magának az EKF programsorozatba való bekapcsolódásnak van olyan reklámértéke, hogy egy város ezt ügyesen használhatja, elsősorban nemzetközi kapcsolataiban, európai uniós kapcsolataiban, hiszen az egyik legmagasabb presztízsű uniós programról van szó. 2023-ban Európa jelentős mértékben Veszprémre és erre a térségre fog figyelni. Ez – ha nem csalódom – a történelem során Ajka számára is először teremti meg annak a lehetőségét, hogy kilépjen a nemzetközi porondra a maga által megszabott körben. Ez már a városvezetésen is múlik. Ehhez képest, hogy részt vehessenek a programban és elmondhassák, hogy Ajka is része volt az EKF programsorozatnak, szerintem egy kibírható befektetés.

– Hatvan millió forintról beszélünk és városunk polgármestere közgazdász. Így nyilván nem csak a majdani lehetséges hasznot és a reklámértéket veheti számításba, hanem a befektetések effektív megtérülését is. Készíthető-e olyan üzleti terv, aminek mentén ez az összeg, vagy legalábbis egy része reálisan megtérülőnek nevezhető, vagy maradjunk a „jelszavaknál”?

– Több mint 30 éves már az EKF programsorozat. A tanulmányok és a számítások azt mutatják, hogy az EKF térségek GDP növekedése magasabb, mint az átlag, tehát van hozzáadott értéke a rendezvényeknek. A turistaforgalom átlagban 20-30 százalékkal nő az adott térségben, az adott évben…, de ezek csak lehetőségek. Azt szoktam mondani, hogy akkor sem történik semmi, ha egyik lehetőséggel sem élünk, mert 2023-ban akkor is lesz december 31-e, azaz egyszer vége lesz ennek, és az is lehet, hogy úgy megyünk át ezen az éven, hogy kár nem lesz belőle, csak egy óriási elvesztegetett lehetőségről beszélünk. Tehát Ajkának is számolnia kell, hogy az imázsának kialakítása szempontjából, a város nemzetközi kapcsolatrendszerének alakításának szempontjából, sőt a városnak a hazai turizmus térképén való elhelyezésének szempontjából ez nagyon fontos szempont lehet. Az, hogy Ajka újra pozicionálja magát, hogy hogyan akar megjelenni a magyar közvéleményben, úgy mint egy rozsdaövezet, vagy úgy, mint egy kulturális város, egy ipari-, vagy sportváros… erre egy kiváló lehetőség ’23, mert akkor többet fognak ránk figyelni, mint az előző, vagy azt követő években. Nagyon fontos az is, hogy az a lendület, amit ’23-ban kapunk, az ’23 után is fennmaradjon. A térség most kap egy lehetőséget arra, hogy megmutassa magát Európának s kitalálja magát. Hiszen talán több ajkai is ismeri a Nyugat-európai, hasonló adottságokkal bíró régiókat, sok esetben nem kell semmi más arra, hogy a régió híressé váljon, csak hogy az ott lakók büszkék legyenek arra, hogy ott laknak, meg legyenek győződve róla, hogy ez a világ legszebb régiója, és kitaláljanak valamit, hogy az mitől különleges. Itt van előttünk ez a régió – én meg vagyok győződve róla, hogy ez a világ legszebb régiója – de még nem találtuk ki, hogy mitől különleges. Most itt a lehetőség, hogy kitaláljuk.

Lékó Sándor

A teljes interjú itt tekinthető meg:

Comments

comments

Be the first to comment

Leave a Reply