Rendhagyó módon indult városunkban az áldozatvédelmi hét a Molnár Gábor Alapítványban, ugyanis az ismeretterjesztő és figyelemfelhívó programot váratlan esemény zavarta meg. Egy símaszkos férfi megpróbálta elrabolni az alapítvány egyik fiatalját, aki ösztönösen vitte földre a támadót. Az esetet a rendőrség munkatársai is vizsgálták.
Interaktív délelőtti foglalkozást hirdetett a Molnár Gábor Alapítvány az Ajkai Rendőrkapitányság bevonásával a fiatal felnőttjei számára, akikkel az áldozattá válás témakörét dolgozták fel az intézmény egyik előadótermében. Pallagi Attila, az alapítvány munkatársa különböző helyzet-felismerési, tájékozódási és fantomkép összepárosító feladatokat állított össze, amit a csoport Molnárné Bodor Ida rendőr őrnagy, iskolai bűnmegelőzési tanácsadóval és Gyuris Mónika rendőr főhadnagy, megelőzési előadóval oldott meg közösen.
Először azt beszélték meg a fiatalok, hogy ki az áldozat. A fogalom tisztázása után körbejárták a témát, mikor és hol válhat valaki azzá és hogyan lehet elkerülni. Hangsúlyozták, hogy a bűncselekmények szenvedő alanya az áldozat, aki otthon, az utcán, a munkahelyén vagy akár szórakozóhelyen, azaz lényegében bárhol kerülhet bajba. Lehet szó: lopásról, rablásról, gyilkosságról, családon belüli erőszakról, emberrablásról, a bűncselekmények tárháza végtelen.
A témához kapcsolódóan először interaktív helyzetfelismerést gyakoroltak a fiatalok. Pallagi Attila képeket vetített nekik Ajka különböző utcáiról, hiszen akár egy köztéren is válhat bárkiből áldozat. A feladat részeként azt kellett elmondaniuk, hova menekülhetnének, kinek szólnának az adott környezetben és mit lenne jobb elkerülniük, megelőzvén a további veszélyes szituációkat. A jó hangulatú, viccektől sem mentes eszmecsere után arcképeket és fantomképeket párosítottak egymással a csoport tagjai.
Molnárné Bodor Ida megosztotta a jelenlévőkkel, hogy a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányságon is használnak ilyen számítógépes programot, ami egy precíz személyleírást követően jól használható fantomképet készít, megkönnyítve a rendőrök munkáját. Az őrnagy hangsúlyozta, hogy támadás esetén a jellegzetességeket érdemes megjegyezni, amik segítik az elkövető felismerését. Milyen az arca? A hangja? Vannak-e sérülései? Ékszere? Tetoválása? Feltűnő jegyei? Jellegzetes járása? Ezek mind fontosak lehetnek, akárcsak a magasság, a körülbelüli életkor, a ruházat vagy a testfelépítés. Ha ezeket sikerült letisztázni, utána már könnyebb lehet az azonosítás, amit szintén kipróbálhattak a fiatalok.
Képzeletben egy tükörszobából nézték a lehetséges elkövetőket, akiket a „rendőrvonalnál” sorakoztatott fel Pallagi Attila. Itt is kivetített képekre kell gondolni, néhány eltérő tulajdonsággal, amiket egy háttal álló fiatalnak tolmácsoltak, ő választotta ki a személyleírás alapján a bűnöst a képre pillantva. Molnárné Bodor Ida elárulta a fiataloknak, hogy Veszprémben található ilyen helyiség.
A játék tovább folytatódott volna, ám egy idegen, símaszkban rátört a társaságra, megpróbálva kirángatni az ajtó mellett álló fiatalt a teremből. Kemenczky Lászlót láthatóan leverte a víz, megijedt, de pillanatnyi habozás után igyekezett legyűrni támadóját. Reflexből cselekedett, hiszen az adrenalin fűtötte, de így is látszott, hogy sokkot kapott a történtektől. Nem sejtette, hogy ilyesmi megtörténhet.
Szerencsére a támadó valójában nem akarta bántani a fiatalembert, ez ugyanis „csupán” a műsor része volt. Igaz László és a többi fiatal sem tudott róla előre, így a reakciók valóságosan mutatták be, milyen gyorsan történik az ilyesmi. Az elkövető a símaszkot levéve bemutatkozott, bár a társaság többsége ismerte is. Vajki László teakwon-do edző és önvédelem oktató vállalta el a „gonosz” szerepét, hogy megmutassa a csoportnak a szituációt valóságos körülmények között.
Kiemelte, hogy egy esetleges támadásra nem lehet igazán felkészülni, ilyen helyzetben ugyanis reflexszerűen viselkedik minden ember. Valaki lefagy, valaki visszanyeri az önuralmát és ellentámadásba lendül, más igyekszik elmenekülni.
– Áldozat abból lesz elsősorban, aki kisebb, gyöngébb, mint a támadója. Aki félénken, összehúzott testtartással közlekedik, azaz sugallja, hogy tart valamitől. A határozottabb mozgású, magabiztos emberek kevésbé válnak célponttá – fejtette ki az önvédelem oktató, aki szerint ha valaki bajba keveredik, már apróságokkal is segíthet magán. Egy kéznél lévő kulcscsomó, vagy toll nagyon hasznos lehet, ha megtámadják az embert, de a csípés, harapás és a köröm is megteheti, ha úgy adódik.
Gyuris Mónika szerint egy esetleges támadás esetén az a legfontosabb, hogy az áldozat mihamarabb visszaszerezze a lélekjelenlétét és megpróbáljon minél több mindent megjegyezni az elkövetőről, illetve értesítse a rendőrséget, ahol elmondhatja a legfontosabbakat. Hol történt, mi történt, merre indult tovább az elkövető és mivel, hogy a vázolt információk alapján a nyomára akadhassanak.
Leave a Reply