Felvirágoztatta a várost, parkot neveznek el róla

A park (Fotó: Györkös)

A vezető mértékadó tanúja a jelennek, mivel ő maga is tevékeny részese, előidézője a változásoknak. Az 1986. június 14-ei Naplóban megfogalmazott mottóval lehetne összegezni dr. Ádám István, Ajka egykori tanácselnökének tevékenységét és ars poeticáját. A városvezető 1965 májusától közel húsz éven át igazgatta és építette a települést, hogy a fejlődés útjába állítsa.

Érdemeit a sajtó, a kollégák, a helyi cégek vezetői, valamint a szakma is több ízben elismerte aktív pályafutása alatt, divatos szóval amolyan vérbeli városmenedzsernek tartották a halk szavú, de rendkívül céltudatos férfit, ám napjainkban személye és tettei érzelmektől túlfűtött vita tárgyát képezik, mondván szükséges-e egy egykori tanácselnökről 2017-ben parkot elnevezni?

Parázs vitát generált a kérdés a július 28-ai képviselő-testületi ülésen, ahol a testület szocialista képviselői kezdeményezték, hogy a Kaszinóval szemben található park a későbbiekben dr. Ádám István nevét viselje, méltó emléket állítva a férfinak, aki oly sokat tett Ajkáért, nem mellesleg hosszú éveken át a park szomszédságában lakott. Ezt az ellenzéki képviselők nehezményezték, megjegyzéseikkel megkérdőjelezve az egykori vezető érdemeit. A napirendi pontot ugyan nyolc igen, három nem, egy tartózkodás mellett elfogadta a testület, de ezek után felmerülhet a kérdés, hogy valójában ki is az a dr. Ádám István, aki ennyire megosztja a képviselőket?

Az egykori tanácselnök 1932-ben, Mezőtúron született iparos ember gyermekeként. Édesapja bognár volt, édesanyja háztartásbeli. Dr. Ádám István is munkásnak készült, az elemi iskola elvégzése után kitanulta a kovácsmesterséget, amivel Csepelen helyezkedett el. Segédlevelét 1948-ban kapta meg, rá egy évre pedig jött a katonaság, ahol felfigyeltek a fiú eszére és képességeire, így katonatiszti iskolába küldték. Ott hadnagyi rangot szerzett, közben leérettségizett, végül századosi rendfokozatig vitte a honvédségnél. 1957-ben kérte a leszerelését, a korabeli interjúk szerint csendes természete nem fért össze a szerv kemény, harsány stílusával.

Dr. Ádám István (Fotó: Ajkai életrajzi lexikon)

1957-től előbb Kéttornyúlakon, majd Pápán volt tanácsi tisztviselő. 1958. november 1-től a pápai járási pártbizottság munkatársa. 1962-ben diplomát szerzett az ELTE jogi karán. Egyetemi tanárai a nemzetközi életben, a diplomáciában jósoltak neki karriert, mert kiválónak tartották a kapcsolatteremtő készségét és a diplomáciai érzékét, ő azonban az Ajkai Városi Tanács élére került 1965-ben, a város harmadik tanácselnökeként.

A korabeli médiumok beszámolói alapján akkoriban egyáltalán nem volt vonzó Ajka, – ezt maga dr. Ádám István is megerősítette egy interjúban – néhány évvel korábban 1959-ben nyilvánítottak ugyanis várossá. Sokkal inkább faluhoz, mint városhoz hasonlított a település, ugyanis alig volt kiépített útja, vízvezetéke, néhány üzlete, amely lényegében még az itt élők ellátását is nehezen, van nem mindig tudta biztosítani.

Ám a nehézségeket a tanácselnök nem negatívumként, hanem kihívásként kezelte. Határozott elképzelése volt, hogy Ajkából igazi várost farag, amely nemcsak lakást, hanem otthont, megfelelő kikapcsolódási lehetőségeket és infrastruktúrát nyújt a lakosságnak. A nagyszabású projekthez éveken át kereste a megfelelő kollégákat, partnereket, akik hozzá hasonlóan nem csupán munkának, hanem hivatásnak tekintették a célkitűzést, hogy Ajka fejlődjön.

Dr. Ádám István igazi városmenedzserként fogta össze a hivatal tevékenységét és irányította a település életét, ez pedig magával hozta a változást. Közel húsz éves ajkai pályafutása alatt rohamos fejlődésnek indult a település, nevéhez fűződik több iskola, óvoda, bölcsőde, áruház és a művelődési központ, a kórház, a posta, a fedett uszoda, az autóbusz-pályaudvar valamint a vásárcsarnok építése, illetve a távfűtés, a parkerdő és a városliget megvalósítása is. A település arculata megváltozott. A tanácselnökkel készített egykori interjúk szerint a jó csapat (munkatársak), illetve a lakosság városszeretete és összefogása eredményezte a sikert, amiben a cégek vezetői is partnerként vállaltak szerepet. Társadalmi munkával épült anno többek között az uszoda és a vásárcsarnok is a tanácselnök ideje alatt.

1984-ben dr. Ádám Istvánt saját kérésére, Balatonfüredre helyezték át. A Balaton parti településen ugyancsak gyermek-intézményeket, vásárcsarnokot építettek, könyvtárt korszerűsíttettek vezetése alatt.

Dr. Ádám István egy interjúban hangsúlyozta, hogy büszke Ajkára és mindig is az lesz. Nevéhez fűződik még a Fekete István Irodalmi Társaság létrejötte, amelynek egyik alapító tagja volt. Munkáját a Szolgálati Érdeméremtől a Munka Érdemrenden át az Államigazgatási Nívódíjig sok kitüntetéssel elismerték anno, 2004-ben pedig posztumusz Ajka Város Díszpolgára is lett, ugyanis 1995-ben hunyt el.

Az egykori városvezető unokája is máig kötődik Ajkához, nagyapja célkitűzéseit folytatva. Annak ellenére, hogy az Amerikai Egyesült Államokban él, a közelmúltban is adakozást szervezett, hogy támogassa a Zöldikék Óvoda megújulását. Tíz millió forintnyi adományt gyűjtött, így az önkormányzat saját tőkével kiegészítve nekiállt az intézmény korszerűsítésének, amely hamarosan befejeződik.

Jó ötlet volt-e dr. Ádám Istvánról parkot elnevezni? Talán így már könnyebb mindenkinek eldöntenie.

 

Források:

Gáspár János: Volt egyszer egy tanácselnök. In memoriam Dr. Ádám István, 1932-1995. Ajkai Szó, 1995. júl. 7.

Kellei György: Végső búcsú Ádám Istvántól. Napló, 1995. júl. 7.

Veszprém megyei életrajzi lexikon

Tilhof Endre: Ajkai életrajzi lexikon

Józsa Benő: Elnökpályán. Napló, 1986. júni. 14

Kovács József:Összefogás, szorgalom kiegyensúlyozott fejlődés. Beszélgetés dr. Ádám Istvánnal, Ajka tanácselnökével. Napló, 1974. november 1.

Comments

comments

Be the first to comment

Hozzászólás