Férfi létére a konyhában találta meg hivatását

Az ünnepelt családi körben

Június 6-án töltötte be a 90. életévét, de tizenötöt bármiféle lelkiismeret furdalás nélkül letagadhatna Süle Zoltán, Zoli bácsi, aki konyhavezetőként tevékenykedett Ajkán és a Balaton parton, évtizedeken át. Munkáját többszörösen is elismerték kiváló dolgozóként. Máig jó kedélyű. Az idős férfit születésnapja alkalmából köszöntötték.

Az ünnepelt bottal jár ugyan, elmondása alapján kicsit már lassabb, mint korábban, ám ez semmit sem von el kedves, mindenre részletre figyelő személyiségéből. Fessen, öltönyben várta a városi küldöttséget, majd vidáman, de azért láthatóan meghatódva invitálta látogatóit a nappaliba, ahol családja sürgött-forgott.

A szépkorú bácsitól megtudtuk, hogy az Újélet utcai Idősek Otthona lakója, így duplán lehetett része ünneplésben. Felköszöntötték ugyanis a gondozók és az otthonban élők, de rokonai körében sem maradhatott el a jubileum megtartása, amihez dr. Horváth József alpolgármester és Péntek Magdolna, az Ajkai Közös Önkormányzati Hivatal Szociális és Igazgatási Irodájának vezetője is csatlakozott. A hosszú élet titka szerinte amúgy a természetszeretetében és az elme pallérozásában (jó beszélgetések, izgalmas könyvek, bölcsesség) rejlik.

Miniszteri oklevél és virágcsokor is járt a jubileumhoz, amit dr. Horváth József alpolgármester adott át Zoli bácsinak

Jó hangulatú emlékidézésből és egykori kalandok átbeszéléséből nem volt hiány az összejövetelen, ahol a szíves vendéglátás mellett egyre csak jöttek elő a régi történetek a Balaton térségéből, ahol az idős férfi egykor nyaranta dolgozott és ahová a családja is vele tartott.

Zoli bácsit dr. Horváth József alpolgármester és Péntek Magdolna, az Ajkai Közös Önkormányzati Hivatal Szociális és Igazgatási Irodájának vezetője köszöntötte virágcsokorral és miniszteri oklevéllel a jeles napon, a rokonság körében. Az ünnepségen az alpolgármester felidézte a férfi életútját, ám az emlékezés még inkább közös sztorizgatásba csapott át, ahol bizony a közétkeztetéstől a gyermeknevelésig minden előkerült.

Süle Zoltán 1927-ben Nagyalásonyban látta meg a napvilágot. Édesapja, Süle Sándor katonai írnok volt, édesanyja Egressi Zsófia a ház körüli teendők ellátásával és gazdálkodással foglalkozott. Ilonával, nővérével sok időt töltöttek együtt. A gyerekek 1942-ben a II. világháborúban elveszítették édesapjukat, aki vérhasban halt meg. Zoltán az elemi iskolát Nagyalásonyban járta ki, majd kereskedelmi tagozatú közgazdasági technikumot végzett el Ajkán a Bródyban. Utána fiatalemberként továbbtanult, 1976-ban sikeres felsőfokú áruforgalmi szakvizsgát, illetve üzletvezetői továbbképző szaktanfolyamot tett, ahol többek között vezetés és munkaszervezést, marketinget a vendéglátásban, üzleti és vállalati gazdálkodást és üzlethálózati irányítást tanult.

családi körben

Első bejegyzett munkahelye a munkakönyvében a Cső és Szerelvény Értékesítő Vállalatnál volt 1951-től, mint raktáros. 1952-től váltott és onnantól egészen 1991. augusztus 31-ig az üzemélelmezésben dolgozott több helyen. Köztük Ózdon 1953/54-ben, majd a Középdunántúli üzemélelmezésben, vagy más néven a Bakony Gaszt Vállalat Veszprém egységeiben. Vezette a Timföldgyár konyháját, a csingeri konyhát, de időben legtöbbet a Videoton konyháján dolgozott, amit egykor Iszap Étterem néven emlegettek. Nyaranta a Balatonon dolgozott Kilián-telepen (a mai Fövenyes), Zánkán az Úttörő városban, Csopakon a KISZ táborban konyhavezetőként. Sok emberrel kötötte össze a munkája. Kollégái szerették és tisztelték. Többször kapott „Kiváló Dolgozó” Belker Kiváló Dolgozó jelvényt és 1984-ben a Munka Érdemrend Bronz fokozatát adományozták neki munkája elismeréséül.

1959-ben Ajkán kötött házasságot Burján Irénnel, akivel hosszú boldog házaséletük volt 2008-ig, a feleség ugyanis akkor hunyt el. Két gyermekük született, Attila és Andrea, akik azóta is a városban élnek és segítik édesapjukat nap, mint nap. Zoli bácsi három unokával is büszkélkedhet. Dávid huszonöt éves, Budapesten tanul és dolgozik, Balázs huszonhárom éves, Ajkán lakik és dolgozik, illetve Dorka huszonhárom éves és Angliában dolgozik jelenleg.

Az idős úr szerint nem lehet oka a panaszra. Az otthonban lakik másfél éve, de a családja mindennap látogatja. Szeret sétálni és növényeket gondozni. Több díszfája is van, elmondása alapján öt liter vizet bármikor elvisz a tövükhöz, hogy meglocsolja őket, ám a rokonai általában megcsinálják helyette, hogy ne ő emelgesse a kannákat. Zoli bácsi egészsége néhány apróságot leszámítva jó, de ezt köszönheti mozgásszeretetének és annak is, hogy máig fitten tartja elméjét. Tapasztalata alapján jókat lehet beszélgetni az otthonban, ahol komoly emberekkel hozta össze a sors.

A szépkorú férfi néhány éve még biciklizett és rendszeresen olvasott is. Főként a politikai témájú újságok és könyvek érdekelték, ám mára az apró betűk már nehézséget jelentenek számára.

Comments

comments

Be the first to comment

Leave a Reply