Városunkhoz erősen kapcsolódó szobrászművésznek nyílt kiállítása október 27-én a vmk-ban. Diénes Attilának két jelentős köztéri alkotása áll Ajkán: egyik a várossá nyilvánítás ötvenedik évfordulójára készült „Stonehenge”, a másik a Bányásztelep előtti parkban gyorsan népszerűvé lett Bányászcsalád. A szomszédos Magyarpolányban élő művész ráadásul jelentős szerepet vállal abban a tervben, amely a körforgalmak szobrokkal való díszítését célozza.
A művelődési ház kiállítótermében ezúttal kizárólag fából készült, nonfiguratív alkotásaiból rendeztek be látványos tárlatot Formába faragott gondolatok címmel. A bemutatott művekkel kapcsolatban a megnyitó beszédet mondó Muladi Brigitta művészettörténész egyrészt azt a „titokzatos kapcsolatot” emelte ki, ami összeköti Diénes Attilát olyan nagy elődökkel, mint Henry Moore, Brancusi, vagy a kortárs francia Xavier Veilhan.
– Nyoma sincs itt Diénes figuratív szobrainak, amelyek előzményei voltak absztrahálódott formáinak – emelte ki a művészettörténész. – A művek itt a művész számára fontos gondolatok, fogalmak vizualizált változatai.
Másrészt, mint mondta, jelentősége van annak is, hogy ezek a szobrok fából készültek. Muladi Brigitta a művész erdélyi gyökereit sejtette amögött, hogy olyan meghitt és intenzív kapcsolatot ápol a fával.
– A naturális alapanyag, a fa, amely holtában is élő, számos eredetmondában, mondhatni talán mindben előfordul, ahol akár a szent erdő, akár a fa, önmagában bír fontos jelentésekkel – jelentette ki, hozzátéve: – Ezekben az égi és a földi világot, az isteneket és az embereket égig érő fa köti össze.
Szót ejtett a művész személyiségéről is, aki – mint mondta – „nemcsak szobrász, hanem a kor divatos szavával élve fáradhatatlan tájdesigner és képzőművész.” Nem a gondolatot „adja el”, hanem a gondolat formálta anyagot. Minden, ami körülveszi, aprólékos műgonddal tervezett és kivitelezett tárgy. Mint azok a szobrok is, amelyek itt és most a főszerepet játsszák.
– Ma, amikor előszeretettel tartózkodunk a közösségi oldalak világában, a virtualitás védelmében, amikor az akció-reakció a felügyeletünk alatt áll, de mégis időtlenül folyik velünk a nap, üdítő belecsöppenni egy olyan világba, amelynek minden apró részletét teremtették, létrehozták, a semmiből formálták – hangzott el a megnyitóban.
Az alkotások elvont gondolatiságát még a vernisszázs jellemzően műértő, vagy legalábbis a művészetek iránt érdeklődő közönsége is nehezen fejtette meg, bár az értelmezést a szobrok mellett gondosan elhelyezett és találó címek is segítették. Az imponáló látvány, a fa és a belőle alkotott formák esztétikája azonban még azokra is erős hatást gyakorolt, akik a szándékolt gondolatiságot nem mindig tudták követni. Érdemes megtekinteni a kiállítást, amire november 11-ig, munkanapokon 9.00-17.00 óráig, szombaton 9.00-15.00 óráig van még lehetőség.
Láng György Géza
Leave a Reply