Gazdasági okok miatt senki ne kényszerüljön kivándorolni

Szociális Európát akarunk, amelyben a nyugdíjak méltó megélhetést biztosítanak egy végigdolgozott életet követően, a dolgozóknak nem kell a centrumországokba vándorolniuk ha a kornak megfelelő életszínvonalat szeretnének, a családtámogatás igazodik a gyermeknevelés valós költségeihez, és ahol egy tehetséges fiatal sem szorul ki a felsőfokú oktatásból anyagi okok miatt.

Korózs Lajos, a Magyar Szocialista Párt parlamenti képviselője, az Országgyűlés népjóléti bizottságának alelnöke május 13-án Ajkára látogatott, ahol Schwartz Béla polgármesterrel és dr. Horváth József alpolgármesterrel a szociális ügyekről tárgyalt, majd meglátogatott egy üzemet, valamint a Méltó Élet Esélye idősek otthonát.

Korózs Lajos kérdésünkre elmondta, méltatlan, hogy a nyugdíjasok nagy része a társadalmi minimum alatt vagy annak környékén él. A nyugdíjminimum összege több, mint tíz éve változatlan, 28500 forint.
– Szerettem volna elérni, hogy a nyugdíjminimum összegét 50 ezer forintra emeljék, de a fideszes többség leszavazta. Ma Magyarországon 72 ezer idős kap ennél kevesebbet. Az egyszemélyes nyugdíjas háztartás létminimuma havi 80 ezer forint, a társadalmi minimum ennél 10-15 ezer forinttal több. A társadalmi minimum szintjét sem éri el 690 ezer nyugdíjas. Az átlagnyugdíj 134 ezer forint, amelyet az idősek kétharmadának járandósága nem ér el. Az átlagos összeget vizsgálva komoly emelkedést tapasztalhatunk, de annak az oka nem az idősek életkörülményeinek a rohamos javulása, hanem az, hogy 2012-ben eltörölték a járulékplafont, így már több százezres sőt milliós nyugdíjak is lehetnek. Tavaly a tíz legmagasabb összegű nyugdíj átlagosan 2 millió 15 ezer forint volt. A legmagasabb és legalacsonyabb összeg között több, mint százszoros a különbség, amely tarthatatlan – mondta a képviselő.

A nyugdíjasok között fokozatosan nő a jövedelmi különbség, valamint az aktívak és már nem aktívak között is. A fizetések tavaly átlagosan 12 százalékkal nőttek, a nyugdíjasok legutóbb 2,7 százalék emelést kaptak. A megoldás az alacsony nyugdíjak felzárkóztatása és a svájci indexálás volna, amelyben 50 százalékkal az előző évi jövedelemnövekedést valamint ugyancsak 50 százalékban a várható inflációt veszik figyelembe. Az élelmiszerárak nagyon drágultak, a burgonya fogyasztói ára 84, a zöldségeké 40 százalékkal nőtt az elmúlt időszakban.

A másik fontos dolog a bérek felzárkóztatása, hogy senkinek ne kelljen a megélhetésért külföldre mennie. Fokozatosan el kell érni, hogy 750 eurónál kevesebbet senki ne kereshessen. Egy orvos bére legalább havi 1.5 millió, a diplomás szakdolgozóé 750 ezer forint legyen. Ha nem becsüljük meg a gyógyítókat, a centrumországokba vándorolnak, nálunk pedig egyre nagyobb gondot okoz a betegek ellátása. Tartósan betöltetlen 344 háziorvosi praxis, félmillió embernek esélye sincs arra, hogy háziorvosa legyen. Létre kell hozni az unióban egy alapot, ahova az önkormányzatok is pályázhatnak eszközbeszerzésre, bérfejlesztésre, szolgálati lakásra. A családok létbiztonsága megteremtésének fontos része a támogatás, szorgalmazzuk, hogy 150 eurónál kevesebb ne lehessen a családi pótlék összege. Szükség volna olyan ösztöndíj bevezetésére, amely a külföldi egyetemre felvételt nyert nehéz anyagi helyzetben levő hallgatókat szemeszterenként 1000 euróval támogatná, hogy tudják fizetni a tandíjat, a lakhatásukat.

A célokhoz fontos a megfelelő érdekképviselet. Az idősügyi tanácsban 2010 előtt minden országos lefedettségű nyugdíjas szervezet képviseltette magát. A tanács ma is működik, de a nyugdíjasok képviselői nélkül. Érdekvédelem az, amikor épp azok hiányoznak, akik érdekeit akarják védeni?

Comments

comments

Be the first to comment

Leave a Reply