Kisebb jubileumot ünnepelhettek az Ajkai Grafikai Műhely (AGM) tagjai, hiszen idén már harmincötödször rendezték meg így immár valóban hagyományosnak mondható nyári alkotótáborukat. A rendezvény azonban ettől még nem látványosabb lett, inkább szerényebb. Az oka prózai: pénzhiány.
– Pályázatok még csak lennének, de az elérhető források szerényebbek és a támogatóink pénztárcája is leapadt – mondta el tudósítónknak Csabai Tibor, az AGM vezetője –, ezért az idén csak a jelenleg is aktív tagok jöhettek, vendégalkotókat nem tudtunk meghívni, pedig a régiek közül és Ajka testvérvárosaiból is éveken át mindig érkeztek néhányan. A hátrányt azonban igyekeztünk előnnyé változtatni. Így, hogy magunk között voltunk, elmélyültebb, intenzívebb alkotó munka folyhatott a táborban.
A tábort július 8 – 14. között tartották, mi a csütörtöki nyílt napon látogattunk el a magyarpolányi tájházba. Nem volt meglepő, hogy a rekkenő hőségben néptelen volt az udvar, hátul a pajta hűvösebb sötétjében asztali lámpák fényénél azonban többen is munkálkodtak. Jáger István például egy új technikával kísérletezett: a rézmetszet nyomólemezén fémtisztán meghagyott kisebb foltokat, amelyek így a készülő képen különleges hatást keltettek, akár gyöngyfüzérre, akár légbuborékokra is asszociálhat róluk a befogadó szemlélő. Csabai Tibor pedig az alkotóműhely egyik legfiatalabb tagjával, a Kissomlyóról érkezett Kovács Dorottyával beszélgetett készülő művéről. Szívesen állt azonban lapunk rendelkezésére is, kérdésünkre elmondta, hogy tizenheten jöttek el a táborba, mostanra azonban már csak tizenöten maradtak, mert ketten egy másik alkotótáborban folytatják a munkát.
– Azért jók ezek a bentlakásos programok, mert intenzívebb munkára adnak lehetőséget – vélekedett az egyesületi formában működő alkotócsoport elnöke. – A napi otthoni teendők nem vonják el a figyelmünket, ugyanakkor kötetlenül munkálkodhatunk, bármikor felállhat, megpihenhet az alkotó, aztán újra kezdheti, amikor kedve és inspirációja van hozzá. A sokszorosító grafika egyébként is olyan műfaj, amit nem lehet úgy művelni, hogy ha most van egy kis időm, pár percig rézkarcozok, hiszen olyan apparátust igényel, amit intenzíven tényleg csak ilyen több napos telepen lehet jól kihasználni.
– Mennyire kötött az idei tábor témája? Van kiemelt műfaj, alkotói módszer?
– Nincs, mert mostanra már mindenki elég tapasztalt itt, hogy tudja, mit akar és hogyan csinálja. Egy megkötés van, hogy sokszorosító grafikák készüljenek, de hogy milyen technikával, vagy milyen témában, az a résztvevőkre van bízva. Természetesen a kötetlen tapasztalatcserék ettől még folyamatosak, bárki bármikor kérhet tanácsot akár tőlem, akár valamelyik másik résztvevőtől.
– Hány alkotás készül a táborban és mi lesz a sorsuk?
– Mindenki készít néhányat, ezek közül egy itt marad a táborban és az archívumunkat gazdagítja. Harmincöt év alatt több száz alkotás gyűlt össze. Egy ideje már mondogatom, hogy a városnak ideje elgondolkozni azon, hogy egy kortárs grafikai gyűjteménynek méltó otthont találjon. Mutatkozott is erre fogadókészség, de eddig mégsem jutottunk előrébb. Most abban reménykedünk, hogy jövőre a várossá nyilvánítás hatvanadik évfordulója jó alkalmat nyújthat a megvalósításra.
Láng György Géza
Leave a Reply