A család szeretete, a közösségi élet, na és a pápa áldása tartja fiatalon az Újélet utcai Idősek Otthona egyik lakóját, Szabó Istvánnét vagy, ahogy a közösség ismeri Margit nénit, akit a kilencvenötödik születésnapja alkalmából rendhagyó módon családja, barátai és gondozói körében köszöntöttek.
A szépkorú asszony elmondta, hogy dolgos élet van a háta mögött, az évek alatt sok háztáji munkában volt része testvérével együtt, főleg miután édesanyjuk elhunyt, de a Dobozgyárban és a gyermeknevelésben is helyt kellett állnia, ám nyugdíjas korában sok szép helyre eljutott családjával.
– Édesapánk a földeken dolgozott, addig mi anyánknak segítettünk a ház körüli munkákban a nővéremmel. Mindig akadt teendő, de emellett tanulni is szerettem. Dióskálon végeztem el az elemi iskola hat osztályát, a férjemmel és a gyermekeimmel is ott éltünk 1960-ig, utána költözünk Ajkára – mesélte az ünnepelt.
Dr. Horváth József alpolgármester egy csokor virággal, Péntek Magdolna, az Ajkai Közös Önkormányzati Hivatal Szociális és Igazgatási Irodájának vezetője pedig miniszterelnöki oklevéllel köszöntötte az idős asszonyt, aki a Boldog Szülinapot című klasszikusra sétált be a terembe. Az Idősek Otthonában nagyszabású ünnepséggel készültek a szépkorú néni köszöntésére, ugyanis az asztalon két torta, számtalan édes és sós aprósütemény, üdítők és virág fogadta az ünnepeltet. A jeles alkalmon részt vett az otthon többi lakója, Margit néni családja és a gondozók is, így az alpolgármester nagyközönség előtt idézte fel röviden az asszony életének jelentős állomásait.
A szépkorú ünnepelt Móricz Margit néven 1922. május 24-én Dióskálon látta meg a napvilágot. Édesapja gazdálkodással foglalkozott, így kislányként, nővérével együtt hamar megismerték a kemény munkát. A két testvérnek nagyon jó kapcsolata volt egymással. Édesanyjuk halála után egymást mindig segítve és támogatva látták el a házkörüli tevékenységeket. Margit néni Dióskálon végezte el az elemi iskolát, elmondása alapján szeretett tanulni. 1944. május 24-én, a 22. születésnapján ment férjhez Szabó Istvánhoz, akivel hosszú, boldog házasságuk volt.
Margit néni háztartásbeliként az otthoni feladatokat látta el és a gyermekekről gondoskodott. A boldog kapcsolatból ugyanis öt utód született: Tibor, Erika, Éva, Ildikó és Zsuzsanna. A család évekig Dióskálon élt, majd Ajkára költöztek. Margit néni 1965-ben a Dobozgyárban kezdett el dolgozni, ahova szívesen járt és szerette a munkáját. Még ma is szép emlékei vannak arról az időről, onnan ment nyugdíjba is 1975-ben. Férje 2008-ban hunyt el, akkor a szépkorú néni beköltözött az Időskorúak Gondozóházába. 2010-től pedig az Idősek Otthona lakója lett, ahol elmondása alapján megfelelően gondját viselik, sok segítséget kap.
A szellemileg és külsőleg máig fitt asszony, – tizenöt évet minimum letagadhat korából – elárulta, hogy szívesen él az otthonban, ahol jó közösség veszi körül és mindig történik valami. A gondozók sok foglalkozást tartanak, így nem marad idő unatkozni. Gyermekei mindennap látogatják, velük sétálni és levegőzni szokott. Szemműtétje miatt az utóbbi egy évben már nem igazán tud olvasni, pedig szereti a jó könyveket. Helyette tévénézéssel és beszélgetéssel tölti a fennmaradó szabadidőt.
Margit néni úgy érzi, hogy a családja szereti és megbecsüli, ezért örömmel fogadja a látogatásaikat, sőt jól boldogul a mobiltelefonnal is, ha keresik. Már tíz unokája és tizenegy dédunokája született, nagy boldogság számára az összetartó rokonság, akik a sétákon túl családi ünnepekre, összejövetelekre és nyaralásokra is elviszik. Igaz repülőre nem ülhet már a kora miatt, de kalandos élményekből így is sokat felsorolt az ünnepségen. Míg a férje élt szívesen utaztak és kempingeztek, utána pedig a gyermekeivel látott világot. Európa szerte gyűjtötte az emlékeket. Járt Olaszországban, az NDK-ban, Ausztriában, Bulgáriában, Horvátországban és Erdélyben is. A legemlékezetesebb pillanat azonban az volt számára, amikor Rómában a főtéren több ezer emberrel együtt őt is megáldotta a pápa.
Leave a Reply