Hiába ismeri az ügyvéd a bírót, attól még nem lesz pernyertes

dr. Kamarás Péter és Zimber Szilvia (Fotó: Györkös)

Magyarországon a focihoz, a gyerekneveléshez és a joghoz mindenki ért. Legalábbis sokan így gondolják. Maguk vágnak bele a sokszor még a gyakorlott jogász számára is fejtörést okozó ügyekbe, vagy olyan pernek, amelynek a lényegét talán nem is értik. Aztán a tárgyalóteremben sorra jönnek a meglepetések. Utána kapkodás, gyors ügyvédkeresés. De amit az ügyfél elrontott, kimondott, megtett, azt a legjobb ügyvéd se tudja meg nem történtté tenni. Vannak esetek, amikor az ügyvédi munkadíj megtakarítása nagyon drágának bizonyul.

A Városi Múzeum adott otthont dr. Kamarás Péter Ügyvédnél vagyok című könyvének bemutatójának október 11-én. Az újságokból és televízióból ismert jogásszal a kiadó tulajdonosa, Zimber Szilvia beszélgetett. A bevezetőben elhangzott, hogy dr. Kamarás Péter dolgozott újságíróként, majd ügyvédként örömmel tett eleget a szerkesztőségek felkérésének, hogy adjon jogi tanácsokat, a nagy nyilvánosságot kapott perekben szólaljon meg.

Egy újságcikkben nem lehet ugyan megoldani egy esetleg több éve húzódó ügyet, de eligazítást adhat az olvasónak, hogy mikor érdemes és mikor nem bírósághoz fordulni. A tanácsot kérő nem biztos, hogy objektíven látja a történteket, ezért a tanácsadásra bejelentkezőtől az ügyvéd az ügyre vonatkozó iratokat kér.

– A kapcsolat úgy kezdődik, hogy felhív a reménybeli ügyfél. Nekem az első kérdésem, hogy milyen ügyről van szó. Ha olyan, amivel nem foglalkozom, akkor így megelőzöm, hogy fölöslegesen találkozzunk. Így egyből léphet tovább, hiszen vannak ügyek, ahol a napok is számítanak. Ha foglalkozom olyan üggyel, akkor megbeszélünk egy találkozást. Akkor betekintek az iratokba, átbeszéljük a részleteket. Tisztázzuk, mi az elvárás mindkettőnk részéről – mondta dr. Kamarás Péter.

Hangsúlyozta, hogy az ügyvéd pernyertességet soha nem ígérhet. A tárgyalásokon sok minden kiderülhet, történhetnek előre nem látott események. Az ügyvéd csak azt ígérheti, hogy legjobb tudása szerint jár el és képviseli megbízója érdekeit. Fontos része a megállapodásnak a munkadíj kérdése. Ha az ügyfélnek az összeg nem megfelelő, az a tisztességes, ha egyből megmondja. Utólagos reklamálásnak, kifogások előterjesztésének helye nincs.

Néha a megbízóknak különös elképzeléseik vannak. Egy vidéki bíróságon folyt egy ügy. A vádlott felkereste az akkor már ismert fővárosi jogászt, hogy az egyik tárgyalására kísérje el, a bírót ijesszék meg, neki sztárügyvédje van és utána már jók lesznek a helybeli ügyvédek is. Ezt azonnal visszautasította. Az ügyvédség ennél komolyabb hivatás.

Az előadó elmondta, hogy nincs sztárügyvéd. Van, aki ismertségre tesz szert, van aki nem, de az ismeretlen is lehet jó, az ismertség sem jelent minden esetben kifogástalan tevékenységet. Valószínű, sokan találkoztak olyan kéréssel, hogy az ügyfél sikerdíjas szerződést szeretne. Ez ilyen esetekben nem a legjobb, ugyanis a siker nem csupán az ügyvéden múlik és ha elmarad a várt eredmény, a jogász akkor is éppúgy ellátta a feladatát, időt, energiát fordított az ügyre, utazott, telefonált, költségei merültek fel.

Az ember, ha ügyvédre van szüksége, ismeretségi körében érdeklődik. Arra figyelni kell, hogy milyen szakembert keresünk. Aki a rokon válóperét kifogástalanul csinálta végig, nem biztos, hogy például a közlekedési vagy gazdasági ügyeket is vállalja. Dr. Kamarás Péter elmondta, néha felteszik neki azt a kérdést, hogy ismer-e az adott bíróságon, rendőrségen, nyomozó hatóságnál valakit. Ő úgy tesz, mintha nem értené a kérdést. Lehet, hogy dolgoznak ott ismerősei, de az ügyre nézve annak nincs jelentősége. A határozatot nem ismeretség, személyes szimpátia alapján hozzák meg, hanem az eljárásban megismert tények szerint. A jogszabályokat akkor sem alkalmazhatják máshogy, ha az életben barátok, vagy volt egyetemi csoporttársak az ügy szereplői.

Az, ha a perbeli ellenfél védőjét üdvözli a másik fél jogi képviselője, az nem összejátszás, csak udvariasság. A tárgyalóteremben ugyanis ellenfelek vannak, de nem ellenségek. A barátságnak nem kell rámennie arra, ha ellenérdekű felet védenek. A tárgyalóteremben mindenki végzi a feladatát, majd hétvégén lehet, hogy együtt mennek moziba.

Az előadáson kiderült, nem árt, ha meggondoljuk, kit és meddig avatunk be a céges ügyeinkbe, a magánéletünkbe. Egy nagy cég vezetője otthon rendszeresen beszámolt feleségének a nem épp törvényes dolgaikról. A házasság megromlott, az asszony mindent elmondott a nyomozó hatóságnak. A férfinak ráment a cége, az egzisztenciája.

A közvélemény felkapja a fejét arra, hogy egyes büntetőügyek évekig elhúzódnak. Vannak sok szereplős, bonyolult megítélésű ügyek, amelyben szakértők egész sora dolgozik, a cselekmény több szálon fut. Ha bíróság elé kell állni, mindenkinek az az érdeke, hogy mielőbb lezáruljon az ügy. Nehéz évekig vádlottként élni.

A könyvbemutatót követően az érdeklődők kérdéseire is válaszolt az ügyvéd.

Ehhez a diavetítéshez JavaScript szükséges.

Comments

comments

Be the first to comment

Hozzászólás