A hazai oktatásügyben végbemenő folyamatok rendszeres témát szolgáltatnak a családi, barátok közötti és az interneten zajló beszélgetésekhez. A tavalyi eseményeket alapul véve minden bizonnyal idén is lesznek különféle megnyilvánulások országszerte. Indul a tanév, a témáról Utassy Istvánt, Ajka Város Önkormányzatának Művelődési-, Oktatási- és Sportbizottságának elnökét kérdeztük.
– Mozgalmasnak és ambivalensnek bizonyult az elmúlt tanév a pedagógusoknak, a szülőknek valamint a diákoknak egyaránt. Mi várható a 2016/17-es iskolaévben? Lesznek újabb változások?
– A köznevelésről szóló törvény és az ahhoz kapcsolódó alsóbbrendű jogszabályok sok zavart okoztak az oktatásügyben. Emlékeztetni szeretném a téma iránt érdeklődőket, hogy szinte mindenki tarthatott fent köznevelési intézményt – az állam, a nemzetiségi önkormányzat, az egyház, jogi személy, vallási tevékenységet végző szervezet, vagy egyéb szervezet, illetve személy – kivéve az önkormányzatot. Ezt a szűk mozgásteret 2016 decemberéig tovább csökkentik azzal, hogy a működtetést is központosítják úgy, hogy az iskolákat „állami gondozásba” veszik. Ez érinteni fogja az önkormányzatok költségvetését, mert az eddigi tapasztalatok azt igazolták, hogy több pénzt vontak el a központosítás során, mint amennyit a működtetésre fordítottak volna. A tűzoltóságnál és az iskolák fenntartását tekintve legalábbis ez volt a jellemző.
– Átszervezés alatt állnak a középfokú oktatási intézmények is, hogy elindulhassanak a szakgimnáziumok.
– Igen, valóban nagy átalakítás előtt áll a középfokú oktatási rendszer is. A szakképző intézmények más minisztériumokhoz kerülnek, elnevezésüket megváltoztatják, a képzés tartalmát átalakítják, a fenntartó kiválasztását leszűkítik, aminek következtében vagy állami intézmények maradnak, vagy egyházi fenntartást kérnek. Ezt az állam finanszírozással ki fogja kényszeríteni. Ráadásul az egész középfokú képzést úgy akarják megváltoztatni, hogy a gimnáziumi oktatást lopakodva visszafejlesztik.
– Összefügghetnek az elmondottak azzal, hogy egyes szervezetek igyekeznek bevinni valamiért a politikát az iskolába? Mit gondol erről?
– Aki beviszi az oktatási intézményekbe a politikát, az vigye is ki onnét és közben ne felejtsen el válaszolni a következő kérdésekre: ki kötelezte az iskolaigazgatókat és a helyetteseket vagyonnyilatkozat kitöltésére? Na és a migráns gyerekek vagy a tüntető pedagógusok összeírására? Kinek az ötlete volt a pedagógusok „önkéntesen kötelező” beléptetése a Pedagógus Karba? Miért kellett zártkörű fórumokat tartania a tankerületeknek? Ki és miért akarta/akarja távol tartani a kockásingeseket és próbálta meg elhitetni a közvéleménnyel, hogy Magyarországon a GDP 6,14 százalékát fordítják az oktatásra (ami az EMMI adatai szerint is csupán 4,3 százalék volt 2014-ben). Ki tolta túl a biciklit, vagy szervezte át elfogadhatatlan módon a pedagógusok munkaidejét, a diákok iskolában tartózkodásának rendjét? A kérdéseket szinte a végtelenségig lehetne sorolni.
– Kérdésekre kérdéssel felelve: mi a véleménye a KLIK átszervezéséről?
– A KLIK nem vész el, csak átalakul, pedig sokan megkérdőjelezzük a szervezet szükségességét is. Már a sokadik KLIK-vezető próbálja meg átszervezni a telephelyet, mozgatni a kádereket, elhelyezni a felelősséget és az adminisztrációs terheket ide-odapasszolgatni. Ha stratégiai ágazatnak tekintjük a köznevelést (oktatást), akkor létkérdés lenne, hogy önálló minisztérium, hiteles apparátussal irányítsa a szakterületet, mert a rendszerváltás óta több mint egy tucat miniszter, vagy miniszteri rangban szereplő államtitkár reformálgatta az oktatásügyet. Lényegében sikertelenül.
– Ajkán megszűnt a KLIK-központ, honnan irányítják majd a helyi iskolákat?
– Veszprémben, Pápán és Balatonfüreden alakították ki az új központokat, Ajka feltehetőleg a pápai fennhatóság alá tartozik majd. A város KLIK-mentes övezet lett.
– Milyen hangulatban vannak a pedagógusok az Ön megítélése szerint a tavalyi eseménydús év után?
– Sikerült őket megfélemlíteni. Nem nyilatkozhatnak, működik a belső-külső elhárítás, aki tudja és megteheti kilép a rendszerből. A pedagógusok mozgástere egyre kisebb, mert a KLIK a munkáltató és szinte mindenhova elér a keze, ezért eléggé rossz hangulatban kezdik a tanévet.
– Mit éreznek ezekből a konfliktusból a gyerekek?
– A diákok egy része több időt tölt az iskolában, mint a szülők a munkahelyen. Van olyan felső tagozatos gyermek, akinek egy héten háromszor-négyszer is hét-nyolc tanórán kell részt vennie, a táskájuk pedig gyakran a tíz-tizenöt kilogrammot is eléri. Az alsó tagozatban is előfordul a napi hat-hét órás beosztás. Az egész napos iskolát eredetileg abban a reményben találták ki, hogy ne kelljen otthon már házi feladattal bajlódni a gyermeknek és a szülőknek. Finoman szólva ezt még tökéletesíteni kellene, mint ahogyan a heti ötszöri testnevelésóra feltételrendszerét is. Itt jegyzem meg, hogy 16 éves korig tart a tankötelezettség, így a diákok egy része ezt az életkort betöltve kéri az átigazolását a közmunkások közé. Ez lenne a jövő?
– Min kellene változtatni, hogy jobb legyen az oktatás helyzete, színvonala az országban?
– Először is az alapítói és fenntartói jogokat kellene visszaadni azoknak az önkormányzatoknak, amelyek ezt elvállalják. Az igazgatók gazdálkodási, munkáltatói jogkörét ugyancsak szükséges lenne visszaállítani. Az állami és egyházi iskolák finanszírozását egyensúlyba kellene hozni csakúgy, mint ahogy a külső szakmai ellenőrzést, amit csakis hiteles szakemberek tudnak megvalósítani. A rendszer épülését szolgálná, ha csak olyan személyt neveznének ki vezető pozícióba, akinek a megbízatását a véleményezésre jogosultak minimum hetven százaléka támogatja. A pedagógusok emberi, szakmai méltóságának tiszteletben tartásáról sem elfelejtkezve. A halmozottan hátrányos és a hátrányos környezetben élő gyermekek helyzetének javítása szintén fontos feladat lenne, mert a felmérésekben – például a Pisa – az ő teljesítményük a leggyengébb.
– Mit vár az idei tanévtől, miben bízik?
– Semmiben és mindenben. Az eddigi oktatáspolitikai lépések ellenére bízom a józan észben, azokban a pedagógusokban, akik hivatástudatukat valamilyen formában még őrzik, bízom a gyermekük jövőjéért aggódó és felelősséget érző szülőkben, valamint a gyermekekben, – József Attila gondolatait szabadon idézve – akiket jó szóval kellene oktatni és játszani is engedni.
Leave a Reply