Aki a könyveket szereti, az antikváriumoknál izgalmasabb helyet nem is tud elképzelni. Amikor megcsapja az ember orrát a könyvekből áradó különleges illat, olvasó legyen a talpán, aki ellen tud állni annak, hogy belépjen. Muszáj felfedező útra indulnia a könyvek birodalmába, hiszen itt találja az emberiség összes tudását és bölcsességét. A tél közeledtével Izland különleges világát hozzuk közelebb az olvasókhoz, a LibLing Olvasókör segítségével.
Nem tudok elképzelni megnyugtatóbbat a sötét és hideg téli estékre, mint bekuckózni egy jó könyvvel a meleg takaró alá és elmenekülni a valóság elől egy másik világba. Oda, ahol a fantázia lakik, ahol bármi megtörténhet.
Az írás egyik titka, hogy olvasni is kell, méghozzá sokat és sokfélét. Ha szeretsz olvasni, nagy az esélyed arra is, hogy elkezdj írni. Ennek az ellenkezője is igaz: aki nem szán időt és energiát az olvasásra, annak egy idő után az íráskészsége, a szókincse is alábbhagy. A stílusa „sótlan” lesz, a szókincse „ízetlen”, írásaiból hiányoznak a „fűszerek”. Írásainkon keresztül a személyiségünk is tükröződik.
Egy jól megírt könyv igazi mestermű, az ízek harmóniája, amiben a fűszerek arra szolgálnak, hogy megmutassák a lényeget, kiemeljék a mondanivalót. Izlandi nyelven szólva: „mindenkinek van egy könyv a gyomrában”. Az alig több mint háromszázezres lélekszámú szigetország lakói már csak tudják ezt. Ők ugyanis nagy mesterei eme foglalatosságnak, akár írásról, akár olvasásról legyen szó: világbajnokok az egy főre jutó elolvasott és publikált könyvek listáján, hiszen minden tizedik lakosának neve ott díszeleg egy-egy alkotáson.
Az izlandi grafomániában nincs semmi meglepő, hiszen az ország jelentős irodalmi múltra tekint vissza. Az úgynevezett „sagákat” (történeteket) már a 13. századtól lejegyezték és a modern időkben sem feledkeztek meg róluk: szalvétára, kávésbögrére nyomják és az összes gejzír, vagy vízesés meglátogatásakor a turistákra „zúdítják”. Izland emellett a QR kódok barátja: akár egy padon ülve, okostelefonnal a kezedben, meghallgathatsz egy érdekes ősi történetet.
Az írókat nagy tiszteletben tartják Izlandon, sőt, a gyerekkönyvtől az erotikus fikcióig, mindenféle műfajban szeretik kipróbálni magukat, a legnagyobb könyvrobbanás mégis a krimik területén figyelhető meg. Izland is hozza a már papírformának számító északi krimit, de eladási számaik mégis megdöbbentőek: náluk kétszer több nyomozós, üldözős regény fogy, mint bármelyik északi szomszédjuknál. Karácsony közeledtével pedig nem a celeb pletykák a legfontosabbak, ehelyett – izlandi szokás szerint – mindenki könyvet ajándékoz, amit az ünnep közeledtével menetrendszerűen érkező katalógusból választanak ki.
Az ajkaiakhoz közelebb áll Izland, mint gondolnánk: Egyed Veronika (1981) ajkai származású műfordító a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen skandinavisztika-magyar szakon tanult, tanulmányait az Izlandi Egyetemen folytatta, ahol MA diplomát szerzett izlandi középkori tanulmányokból.
Egyed Veronika néhány fontos, Magyarországon megjelent műfordítása:
Sjón (Sigurjón Birgir Sigurðsson): A macskaróka. Magvető könyvkiadó, 2011
Ófeigur Sigurdsson: Jón története. Libri Kiadó, 2012
Hallgrímur Helgason: A nő 1000 fokon. Scolar Kiadó, 2013
Árni Þórarinsson: A boszorkány ideje. Scolar Kiadó, 2014
Sjón: A cethal gyomrában. Magvető könyvkiadó, 2015
Hallgrímur Helgason: 101 Reykjavík. Scolar Kiadó, 2015
Jón Kalman Stefánsson: Menny és pokol-trilógia – I. Menny és pokol, II. Az angyalok bánata, III. Az ember szíve. Jelenkor Kiadó, 2019
Leave a Reply