A korcsolyázás olyan, mint a pengeélen táncolás. Vagy sikerül a piruett, vagy fenékre huppanás lesz belőle. Nálam általában a második műsorszámot láthatja a „közönség”. Mivel nem éppen szerény személyemről mintázták a balerinák példaképét, ezért majdnem baráti viszonyt ápolok a kék-zöld foltokkal. De ez nem riaszt el, kihívásként kezelem a jeget, mint közlekedési közeget.
A jégpálya megnyitója is élénk képként élt bennem mostanáig. A műkorcsolyás lányok produkciója elképesztő volt és lenyűgözött, hogy ezt lehet ilyen könnyedén is csinálni. Több se kellett, kedvet kaptam a negyvenszer húsz méteres „hazai” pálya kipróbálásához.
Szerencsémre a kiválasztott késő délutáni időpontban csupán néhányan rótták a köröket, – ám a hétvégén tömegek látogattak ki a pályára, -így előre boldog voltam, hogy nem sokan látják jégre lépésemet. A külső szemlélődőknek nem lehetett őszinte a mosolyom. Első lépéseim olyannyira összehangoltak voltak, minta kacsatojásokon egyensúlyoznék.
Mellettem a gyerekek, akár a profik süvítettek el, kanyarogtak és versenyeztek. Annak látszatát keltették ők is, hogy semmiség az egész. Persze könnyű nekik, már pár évesen begyakorolták a titkos mozdulatokat. Az én lábamon először húsz éves koromban volt korcsolya, de azóta sem fedezték fel bennem az olimpiai bajnokot.
No nem baj, a kezdeti nehézségek után beleéltem magam a csúszkálásba, ehhez a hangszórókból áradó slágerek és a tükörsima jég is hozzájárultak. A jó hangulat, a családias légkör és a többi korcsolyázó reakciója valamint majdnem piruettjei rámutattak, hogy nem az esések száma a lényeg, amiből a próbanapon mindösszesen egyet produkáltam, hanem a szórakozás és a barátokkal, családdal együtt töltött idő valamint a közös élmények. A jégpálya mindezeket maradéktalanul kielégítette, színvonalas létesítmény lett. Előterében kölcsön korcsolyát is bérelhetnek, akik nem a sajátjukat hozzák vállon. Egyetlen apróságot hiányoltam csupán. Átfagyottan, jól esett volna szamovárból egy forró tea, de majd legközelebb… hiszen hamarosan visszatérek.
SzR.
Leave a Reply