A Kúria, mint másodfokú bíróság, a Veszprém Megyei Kormányhivatal által az ajkai közterületek elnevezése tárgyában indított perben az elsőfokú ítéletet helyben hagyta, így az jogerőssé vált. Az ítélet arra kötelezte a város önkormányzatát, hogy az érintett utcaneveket 30 napon belül változtassa meg. Az önkormányzat kikérte az érintett közterületek lakóinak véleményét, akik többsége úgy nyilatkozott, hogy nem kívánja az utcanév megváltoztatását és az azzal járó rengeteg adminisztrációt.
Az ügy előzménye, hogy Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény előírása szerint közterület, illetve közintézmény nem viselheti olyan személy nevét, aki a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában részt vett, vagy olyan kifejezést, olyan szervezet nevét, amely XX. századi önkényuralmi politikai rendszerre közvetlenül utalhat.
Az önkormányzat így a lakók kérését szem előtt tartva változatlanul hagyta az elnevezéseket. A Veszprém Megyei Kormányhivatal kérelmére a Veszprémi Törvényszék a szeptember 17-én kelt végzésében felhatalmazta a Kormányhivatalt az érintett terület elnevezésének megváltoztatására. A Kormányhivatal október 11-i hatállyal hozott döntése szerint az Élmunkás telep új elnevezése Erdei telep, a Fürst Sándor utca Berzsenyi Dániel utca, a Hámán Kató utca Neumann János utca, a Kállai Éva utca Reithmüller Ármin utca, a Lőwy Sándor utca Király utca, a Marx Károly utca Kikelet utca, a Partizán utca Cserkész utca, a Ságvári Endre utca Szent Borbála utca, az Úttörő utca Nárcisz utca, az Úttörő tér Cserhát István tér lesz.
Schwartz Béla polgármester a kényszerű döntést tárgyaló önkormányzati ülésen elmondta, hogy a változtatásra november 3-ig van lehetőség. Ajka város képviselő-testülete az október 29-én tartott rendkívüli ülésén az Erdei telep elnevezést – a kormányhivatal által javasolttól eltérően, a helyben lakók többségének kívánságára – Középcsinger lakótelep, a Cserkész utcát Hazafi utcára, a Király utcát Csillag utcára változtatni javasolta.
Gerencsér Hilda, a terület képviselője javaslatára a Középcsinger lakótelep helyett a Szám Lőrinc utca elnevezést fogadta el a testület. Szám Lőrinc a bányászathoz köthető első olyan pedagógus személyiség volt, aki a felsőcsingeri iskolában tanította a bányászgyerekeket, azon felül a kor színvonalának megfelelően a kulturális közösséget vezette. Mindkét területen értékes tevékenységet végzett. A képviselő javasolta, hogy ne lakótelep, hanem utca legyen a közterület elnevezése.
Fülöp Zoltán képviselő hozzászólásában elmondta, sajnálja, hogy 2017 óta húzódott az ügy, de örül, hogy végre célba értek és a határozati javaslatot támogatják. Pad Ferenc képviselő kijelentette, az volna a helyes, ha a törvényeket a polgárokért hoznák. A képviselő-testület az ajkai polgárok életminőségének a javításáért dolgozik. A lakosság véleményét kikérték a témában, a lakók nagy része úgy nyilatkozott, hogy nem kell az utcaneveket megváltoztatni, a lakcímváltozás az okmányok cseréjével jár (és a szolgáltatókat is tájékoztatni kell róla! – a szerk.), ami ugyan pénzbe nem kerül, de jelentős tortúrával és időbefektetéssel jár. A törvény rossz, de az önkormányzat törvénykövető, így végre kell hajtani.
Dr. Horváth József alpolgármester hozzátette, hogy a törvény politikai tartalmú, így az önkormányzat jogai csorbulnak attól, hogy ráerőszakolják a változtatást. Az élmunkás, a partizán és az úttörő miért nem tetszett a törvényalkotónak? Aki ma élmunkás, az sokra viszi, a partizán pedig Szerbia egyik legjobb focicsapatának nevében is szerepel, az úttörőben pedig valószínű csak a piros nyakkendőt látták, pedig a kifejezés ma is divatos, azt jelenti, első a sorban, mások előtt járó…
Dr. Jáger László címzetes főjegyző elmondta, korábban bővebb volt az átnevezésre kijelölt utcák listája, ha akkor döntenek, ma Frankel Leó utca sem lenne. A Magyar Tudományos Akadémia is felülvizsgálta saját álláspontját, van, ami tilalmazott és van, ami nem javasolt, ez okozott némi zavart.
Schwartz Béla hozzátette, hogy a kényszer hatása alatt cselekszenek, ugyanis, ha nem hoznak „behódoló” határozatot, a bíróság 500 ezertől akár 50 millió forintra is megbüntetheti a várost, és „nincs kedvük” ekkora összeget kifizetni most, amikor minden forint számít. Amennyiben a város dönthetne, nem változna meg semmi. A lakosság álláspontjának megkérdezésekor a többség sem akarta a változást. Volt ugyan más vélemény is, de nem volt mögötte többség.
A jegyző a lakosság tájékoztatására elmondta, hogy a kormányhivatal busza előre meghirdetett időpontban kimegy az érintett utcákba, a lakosoknak az ügyintézéshez nem kell a kormányhivatalba menniük.
Leave a Reply