A legújabb kori tudomány és technika fejlődésével felgyorsultak azok a jelenségek, amelyek a kényelem megteremtése érdekében nem kívánt tünetként károsan hatnak az egészségre. Lehetnek ezek globális folyamatok, levegőszennyeződések (széndioxid, metán, korom, por, aeroszol stb.), de akár az élelmiszerekben található mérgező anyagok is.
A téma szakértője dr. Tóth József, a veszprémi Pannon Egyetem nyugalmazott tanszékvezető egyetemi docense tartott informáló, vetítéssel egybekötött előadást a múzeum várostörténeti termében november 14-én, Lékó Sándor főszerkesztő meghívására. A mindannyiunkat közvetlenül érintő téma olyan elemeire hívta fel a figyelmet az előadó, amellyel az ember kárt okozott magának. Kimutathatóan önpusztítóvá vált. Viszont nagyon lassan, sok munkával visszafordíthatóak lehetnek ezek a folyamatok.
Az előadásban szó esett az üvegházhatásról, a széndioxid kibocsátás káros impulzusairól. Az alattomos szmog kialakulásáról, fajtáiról. A téli füstködről, a London-szmogról, amely a fosszilis tüzelőanyagok elégetésekor keletkezik főként és a nyári Los Angeles-szmogról, amely a járművek által kibocsátott kipufogó gázok és a nap erős sugárzásának együttes hatásaként alakul ki.
A Föld legjelentősebb levegő szennyezői Kína, India, USA, Oroszország és Japán. Ők tehetnek a legtöbbet az ártó hatások csökkentése területén. Kis mértékben ugyan, de saját környezetünkben mi is megszüntethetjük a káros égetések (festett fa, rongy, olajos-, és levélhulladék, PET-palackok) során keletkezett veszélyes anyagok levegőbe jutását. A gáz, illetve a megújuló energia alkalmazásával jó úton jár az ember.
Szó volt a levegő fizikai vizsgálatáról. A PM10 (az angol particulate matter rövidítéséből, a levegőben lebegő szilárd és folyékony (aeroszol) részecskék gyűjtőneve) hatásáról, amikor is a 10 mikronnál kisebb szemcsék képesek átjutni a garaton és a PM2,5 veszélyeiről, amely 2,5 mikronnál kisebb szemcseátmérőt jelent, nem távozik a tüdőből, ott lerakódik a későbbiekben akár rögösödést is okozhat a véráramban. E két mutató fontos egészségügyi szempontból, hiszen a szmog számos betegség előidézője lehet. Többek között okozhat felső légúti betegségeket, rákot, sőt az immunrendszert is károsítja. A halálesetek 10 százalékát kimutathatóan a légszennyezettség okozza.
Táblázatok, eseménytérképek segítségével országos légszennyezési adatokat elemzett az előadó, majd a 2017 év elején három hétig tartó téli szmog kiterjedéséről, egészségre gyakorolt hatásairól is bővebben informálódhatott a hallgatóság. Ekkor ugyanis a légszennyezés meghaladta az egészségügyi határértéket. Az Ajkán produkált adatok nem voltak rosszabbak a vizsgálatban részt vett települések eredményeinél.
A teremben helyet foglalók érdeklődését olyannyira felkeltette dr. Tóth József előadása, hogy számos kérdéssel, felvetéssel ostromolták a prezentáció után a nyugalmazott tanárt, aki egy gondolatsorral zárta előadását: „A klímaváltozás olyan, mint egy sok szálon futó krimisorozat, melyben az elejétől fogva ismert a tettes: az Ember”.
Cs.B.É.
Leave a Reply