Közösségi összefogással újult meg az Ajkai Mentőállomás, számos helyi és környékbeli magánszemély, vállalkozó, civilszervezet, illetve cég támogatásával. A nagyszabású kezdeményezésről és a későbbi elképzelésekről Molcsán Andrást, az Ajkai Mentőállomás vezetőjét kérdeztük.
– Néhány napja fejeződött be a felújítás az állomáson, azóta a létesítmény ténylegesen 21. századi módon, emberhez méltó színvonalon szolgálja a mentők pihenését a bevetések között. Kinek az ötlete volt rekonstrukció?
– A példátlan összefogás magánkezdeményezésre indult el az egyik közösségi portálon néhány hónappal ezelőtt. Elsőként a veszprémi mentőállomás felújítása valósult meg, utána pedig ránk esett a választás. A felhívásra nagyon sokan jelentkeztek segítséget ajánlva. Civilek, vállalkozók és cégek kerestek meg bennünket. Volt, aki hűtőt, más mikrohullámú sütőt, vagy éppen szakmunkát ajánlott fel. Tróbert Attila magára vállalta a koordinátor szerepét – amit ezúton is köszönünk – így sikerült lényegében egy hónap alatt megújulnunk.
– Mely helységek újultak meg?
– A mentőállomás három tere is szebbé vált. A közös pihenő korábban a műpadlótól a plafonig nagyon rossz állapotban volt, ázott a fal, a kanapé is szinte használhatatlannak bizonyult. Itt minden cserére szorult. A konyhában a pult és az eszközök öregedtek el, míg az öltözőben a festés vált egyre sürgősebbé. Az adományokkal nemcsak új bútorokat, korszerű mozgásérzékelős világítást és megfelelő konyhai gépeket kaptunk, hanem növényeket, iratrendezőt és számítástechnikai felszereléseket is.
– Gondolkodtak azon, hogy mennyibe került volna egy ilyen komplex felújítási program?
– Igen. A kollégákkal csináltunk egy hozzávetőleges számvetést, ami alapján öt-hatszázezer forint közötti értéket kaptunk tárgyi adományokban, munkában és a felajánlásokban. Ez hatalmas összeg, hálával tartozunk érte a segítőknek. Önerőből ugyanis nem lett volna lehetőségünk hasonlóra. Az egészségügy helyzetét jól mutatja az Ajkai Mentőállomás felújítás előtti állapota, ugyanis már 2005-ben, amikor idejöttem dolgozni, ezek a viszonyok fogadtak.
– Az épület renoválása után hogy érzik magukat a megújult környezetben?
– Mindenki nagyon örül annak, hogy megfelelő körülmények között töltheti el a kivonulások közötti időt. Az állomás sokkal otthonosabb, ez pedig elősegíti a bajtársak feltöltődését. Huszonkilenc ember teljesítménye, köztük öt mentőtiszt, tizenkét szakképzett mentőápoló és tizenegy mentőgépkocsivezető lehet így kiegyensúlyozottabb, ha segíteni kell. Az összes kolléga nevében mondhatom tehát, hogy nem győzünk elég hálásak lenni a támogatásért.
– Talán furcsa kérdésnek tűnhet, hiszen most értek véget a munkálatok, de terveznek még bármilyen jellegű felújítást a mentőállomáson? Van olyasmi, amire most nem került sor?
– Igen. Idővel igyekszünk kicserélni a nyílászárókat is az intézményben. Jelenleg faablakok vannak beépítve, de a szigetelésük már nem az igazi, így télen az utcát fűtjük. Az épület előtti burkolat cseréjét is szeretnénk megvalósítani, mert esőben a kátyúk megtelnek vízzel, ez pedig plusz másodperceket jelent kivonuláskor a mentőautóknak.
Leave a Reply