Mindennapi kenyerünk

szabadegyetem

A Nyugdíjas Szabadegyetem egy létfontosságú témakőrt, a mindennapi kenyerünket járta körbe Nardai Anitával, a magyarpolányi Falatnyi Pékség megálmodójával február 20-án.

A művelődési központ színháztermében Liszttől a kenyérig címmel egy tartalmas, lényegre törő előadás tanúi voltak a nyugdíjasklubok tagjai, akik, mint mondani szokás megették már a kenyerük javát. Kérdés, hogy vajon milyen kenyeret? Az előadás közben erre is választ kaptak Nardai Anitától, a Magyar Pékek Fejedelmi Rendjének rendfőjétől.

„Ha már saját maga nem készíti a kenyeret, péksüteményt, találjon egy megbízható péket.” Tanácsolta előadása kezdetén Anita, mivel napjainkig nem mindig volt egyértelmű, hogy az üzletekben vásárolható pékáru milyen összetételű, nem mindig tisztázott eredetű lisztből és adalékanyagok hozzáadásával készültek. Tiszta gabonát öntve a garatra 2017 júliusától a Magyar Élelmiszerkönyv előírásai szerint ez átláthatóvá válik. Szembetűnő változás a rozskenyérnél és a rozsos kenyérnél is látható majd. A rozskenyérnek ettől kezdve minimum 60% rozsőrleményt kell tartalmaznia és nem lehetnek bent egyéb tisztázatlan eredetű anyagok. A rozsos kenyérben, pedig minimum 30% rozsőrleménynek kell lenni.

Minden pékárunak a gyártmánylapon előírt receptúra alapján kell készülni, amit címkéken nyomon lehet követni. Az első fontos lépés a liszt kiválasztása. A BL jelölés búzalisztet tartalmaz az utána következő szám, pedig a hamutartalmat, amely az ásványi anyag mennyiségére utal. Néhány példa a jelölésre: az RL, a rozslisztet, a GL, a Graham lisztet a BFF, a réteslisztet jelenti. A sokfajta lisztből 1200 féle kenyér, péksütemény van forgalomban Magyarországon. Az üzletekben található termékek gépi technológiával készülnek, hisz tömegeket kell ellátni. Napjainkban viszont előtérbe kerültek a kézműves sütőipari termékek, ahol minimális gépi erővel, hozzáadott adalékanyagok nélkül készítik kétkezi munkával az árukat, amelyek ízletesebbek, tartósabbak. A kenyérnek lisztet, vizet, sót, kovászt esetleg 4 ezrelék aszkorbinsavat kell tartalmaznia. A családi pékségek feledtetik a felfújt zsemlét és kiflit.

Ha saját magunk készítjük, akkor a kovásszal készített kenyeret tanácsolja a pékmester. A liszt, élesztő és víz keverékét 12-16 órán keresztül hűvös helyen érleljük. A dagasztást lassan, óvatosan végezzük, mert a kenyérnek lelke van. A kelesztést sem szabad elnagyolni. Ne rakjuk radiátorra a tésztát, de mindig takarjuk le konyharuhával. Ha mindezeket betartjuk, akkor több napig élvezhető, ízletes, tartós kenyeret fogyaszthatunk. Az omlós tészta készítésének is elmondta a trükkjét. Csak akkor álljunk neki, ha van időnk, türelmünk a zsiradékot a liszttel alaposan összemorzsolni, a leveles tésztánál, pedig a hajtogatásokat és a közbeni időt betartani. Tehát mindennek meg kell adni a módját, akkor biztosan örömöt szerzünk a családunknak.

Az előadás alatt számos információval látta el a hallgatóságot Nardai Anita. Többen a kulisszák mögött is ostromolták kérdéseikkel. Tanácsok sokaságával látta el az otthon próbálkozó háziasszonyokat. A hallottak alapján bizonyára többen fel fogják keresni a Falatnyi Pékséget is Magyarpolányban, hiszen az ország egyik legnagyobb szaktekintélye készíti ott a pékárukat.

Cs. Bosits Évi

Comments

comments

Be the first to comment

Leave a Reply