Ne akkor gondolkodjunk, ha már túl késő.. adjunk vért, amikor csak lehet

Nagymamám rákos volt, sajnos már nincs közöttünk. Mikor ő beteg lett, bennem összedőlt a világ. Hogyan történhet valakivel ilyen, aki nemes, aki jó, aki soha nem ártott senkinek. Néhány hónap alatt véget ért a történet, éppen tizenegy éve már. A legnehezebb időben mégis megtanított nekem valamit a sors. Többször kapott vért a mama önzetlen ismeretlenektől, amiért máig hálát érzek. Ez motivációt adott, így akkor alig 18 éves fejjel eldöntöttem, hogy márpedig én véradó leszek és segítek. Valakin. Ismeretleneken. Másokon.

Az első alkalom egészséges félelemmel töltött el, hogy vajon fájni fog-e a tűszúrás, hogy érzem magam majd, ha 4,5 deciliter vérrel kevesebb kering az ereimben.  A Magyar Imre Kórház transzfúziólógiai osztályának munkatársai megnyugtattak, nincs mitől tartani, mert szakszerű kezekben vagyok és utána jó érzéssel fog eltölteni, hogy három ember is számíthat rám.

Igazuk lett. A minimális kellemetlenség bőven megérte azt a jóleső tudatot, hogy valakinek megnövelhettem az esélyét a gyógyulásra, a betegség legyőzésére, vagy magára az életre. Azóta egyszerűen automatikussá vált számomra, hogy évente többször a karomat nyújtom a már jó ismerősökké vált vérellátós lányoknak.

Pont ezért vágott mellbe a hír, hogy január 26-án a délutáni órákban ők szenvedtek frontális balesetet kisbuszukkal Zalahaláp és Nyirád között. Akkor döbbentem rá igazán, hogy sosem lehet tudni kinek, mikor, miért lesz szüksége arra a néhány egység vitalitásra, amit adhatok.

A környezetemben másokat is hasonlóan érintett a baleset híre, egyből megmozdult a fél város. Az önkormányzat mellett cégek és civilek is jelentkeztek, hogy ezúttal ők segítsenek azokon, akik a mindennapokban másokért tesznek.

Mindenkit biztatok, hogy ne hagyja ki a lehetőséget! Segíteni jó és erre az önzetlenségre akár valamelyik szerettünknek, barátunknak, kollégánknak, vagy ismerősünknek is szüksége lehet. Ne akkor gondolkodjunk, ha már túl késő..

Comments

comments

Be the first to comment

Leave a Reply