74 évvel ezelőtt, 1944. május közepe és június eleje között Ajkáról 50-55 zsidó vallású magyar embert hurcoltak el és indítottak útnak vasúti vagonokba zsúfolva, hogy az Auschwitz–Birkenaui és más haláltáborokba deportálják őket. A legidősebb 85 éves volt, a legfiatalabb alig három hónapos. A szörnyű megpróbáltatásokat 49-en nem élték túl. Rájuk a nevük és koruk felolvasásával, valamint a holokauszt valamennyi áldozatára emlékeztek a Hit Gyülekezete által szervezett megemlékezésen a vmk kiállítótermében.
Lukács Gabriella a szervezők nevében köszöntötte a megjelenteket, majd felsorolta az áldozatokat. Ajka Város Önkormányzata nevében dr. Horváth József alpolgármester mondott beszédet. Azt a kérdést vetette fel, hogy zsidó ügy-e a holokauszt? Az áldozatok szempontjából feltétlenül. Hat millió füstté vált ember tesz erről tanúbizonyságot. S a gyilkosok szempontjából? Egy biztos, a holokausztot nem a zsidók találták ki és nem is ők valósították meg. A holokauszt a náci ideológia terméke, végrehajtása mintaszerűen szervezett volt és aljas módon nagyon sokan közreműködtek benne. Kinek az ügye tehát a holokauszt? – tette fel a kérdést újra az alpolgármester zárásként. Majd Goda Zoltán szemtanú idézte fel az 1944-es év eseményeit. A visszaemlékezés után Pécsi Tibor történész, az Élet Menete Alapítvány munkatársa tartott előadást Ősújország címmel, amely kapcsolódott Izrael állam alapításának hetvenedik évfordulójához és a holokauszt témájához is.
Az előadásban betekintést kaptunk a mai Izrael életébe, hogy hogyan született meg egy olyan ország ami ma a Közel-Kelet egyetlen működő demokráciája és hetven éve példát mutat abban, miként lehet különböző hátterű embereket integrálni és bevonni egy nemzet felépítésébe, technológiai fejlődésébe, mezőgazdaságba, kultúrájába. De az előadásból megismerhettük ellenségeiket is és a történelem során vívott háborúikat, valamint azok kiváltó okait is. Pécsi Tibor előadásából nem hiányzott a humor és az aktuálpolitika sem.
Többször megemlítette, hogy a politikai korrektségét aznap lent hagyta az autóban, így tabuk nélkül, őszintén mondta el véleményét egy-egy politikai szituációról. Kitért többek között arra, hogy bár Donald Trump amerikai elnök decemberben bejelentette, hogy az Egyesült Államok elismeri Jeruzsálemet Izrael fővárosának és időközben az előzetes sajtóhírekkel ellentétben viszonylag rövid idő alatt a nagykövetségét is átköltöztették, ezzel a lépéssel kibillentette az amúgy is törékeny “status quót” ami heves reakciókat váltott ki az Izrael államot létrehozó zsidóság és az otthonaikból elmenekülő palesztinok között, hiszen mindkét fél egyaránt a “visszatérés jogára” alapozza saját álláspontját.
Jeruzsálemet Izrael függetlenségének 1948-as kikiáltásakor az ENSZ által ellenőrzött független területnek szánták, de ezt egyik fél sem fogadta el. A még 1948-ban kirobbant első arab–izraeli háborúban Izrael elfoglalta a város nyugati, Jordániának pedig a keleti részét. Az 1967-es hatnapos háborúban aztán Izrael az egész várost és a hozzá tartozó régiót elfoglalta. A zsidó állam 1980 óta Jeruzsálemet tekinti egy és oszthatatlan fővárosának.
Így hetven évre visszatekintve annak, hogy Izrael most létezik, nem csak politikai, geopolitikai hanem természetfeletti háttere is van és mert a jó ügyek mindig találnak szövetségeseket. A hívő zsidók és Bibliát olvasó keresztények folyamatosan imádkoznak Izraelért és ahogyan Zakariás próféta is mondja „Aki titeket bánt, a szemem fényét bántja”, tehát Isten maga veszi fel a harcot azokkal, akik népével ellenségesen bánnak.
A régi történészek úgy tartják, ha valaki nem hisz a csodákban, akkor csak nézze meg a zsidó nép történetét. Nincs még egy olyan nép, akit ennyiszer akartak elpusztítani. De a zsidó nép és Izrael mégis él. És ez maga a csoda. Izrael élt, él és élni fog!
Leave a Reply