Panasz érkezett néhány hónapja több ajkai utca lakóitól, hogy jellegzetes szag terjeng a városban, főleg a meddőhányó közelében. A jelenlegi helyzettel kapcsolatban beszélgettünk Kovács Kálmánnal a Biomass Kft ügyvezetőjével és Nemes Tibor telepvezetővel, akik készségesen tájékoztattak bennünket az általuk végzett rekultivációs munkákról.
Mit kell tudni a cégről?
A vállalkozás az inotai meddőhányó rekultivációja kapcsán két cég összekapcsolásával 2007-ben alakult. Az egyik a hulladéklerakó beruházást, a másik a rekultivációs munkákat végzi. Az ajkai rekultivációs keverék előállítására 2014-ben kaptak engedélyt az illetékes hatóságtól.
Milyen célból kezdték a tevékenységet és milyen munkák folynak az ajkai meddőhányón?
A száraz technológia bevezetésével veszélyt jelent a kiporzás a városban ezért három ütemben 180 hektár helyreállítása történik, amely végső határideje 2060 év. Az első ütem 2021-ben fejeződik be az első kazetta – amely legközelebb található a lakott településrészhez – helyreállításával. Először rekultivációs keveréket állítunk elő. Egy kamion biológiailag lebomló szerves anyagot, egy szalmabálát és egy rész meddőhányó salakot keverünk össze a jogszabályokban előírtak szerint eredetileg 500 méterre a lakott területtől. Ezt gúlákba rakjuk, többször átforgatjuk és érleljük hónapokon keresztül. Az érett keveréket terítjük aztán a szürke iszap felületére másfél méter vastagságban, alá egy kavicsréteget rakva, így lehetőség lesz majd a későbbiekben növénytelepítésre. Terveink szerint 2016-ban egy hektár területen a lefedést elvégezzük.
Az átforgatásokkor keletkezhet a kellemetlen szag?
Igen. Ezért a lakossági panaszok óta naponta ellenőrizzük a környezet szagterhelését. A felhasználásig történő tárolásra szolgáló területet a korábbihoz képest 800 méterre és mélyebbre helyezzük el a lakott területtől. A terület építéséből adódóan kb. 20 m magas körtöltéssel határolva, így a szag terjedését ezzel is megakadályozzuk. A beszállított, még fel nem használt hulladékot fahamuval letakarjuk. A forgatás tervezett időpontját az időjáráshoz igazítjuk. Tervezzük egy mobil időjárás állomás létesítését, de a keletkezett szagforrások meghatározására célszerű lenne egy szagtérkép elkészítése a városban.
Sok panasz érkezik a beszállítást végző járművek szaghatásával kapcsolatban.
Az észrevételek miatt gyakrabban ellenőrizzük, hogy a gépkocsik a haladási útvonalat betartják-e. A hatósági előírást megszegő gépkocsivezetők ellen intézkedést kezdeményezünk illetve szerződést bontunk. Az előírt útvonal elkerüli a lakott területet, kivételt képez az ajkai szállítás. Itt viszont előírás, hogy az ismert fehér konténeres autó zárt legyen, és minél hamarabb áthaladjon a városon. A lakosság abban tud segíteni, ha észlelnek az elkerülő útvonaltól eltérően közlekedő járműveket a városban, akkor azt jelzik nekünk.
Honnan szállítják a telepre a hulladékot?
Jelen pillanatban két hetente Veszprémből és hetente egyszer Mencshelyről hoznak komposztot, valamint a Bakonykarszt Zrt ajkai szennyvíztisztító telepéről és a szlovéniai Muraszombatról szállítják a keletkezett kommunális szennyvíz iszapot. Más külföldi országból nem szállítanak hozzánk rekultivációs alapanyagot. Sajnos a környéken jelenleg más alapanyagforrásunk nincs.
Mi is az a szerves hulladék?
Biológiailag lebomló természetes szerves anyag, amely fertőző, veszélyes hulladékot nem tartalmazhat. Amennyiben a minősége változik, akkor azt jelezni kell a cégnél és megvizsgáltatjuk. Egyébként minden szállítmányt szemrevételezünk. A minőségbiztosítási rendszerünk a szigorú környezetvédelmi előírásoknak megfelel. Itt meg kell jegyezni, hogy ez a biomassza hulladék nem egyezik meg az erőmű fűtésénél használttal. Nincs összefüggés a két tevékenység között.
A rekultivációval egy barátságosabb környezetet alakítanak ki, de van egy hatás, amely a lakosságot érinti, ez az előző széntüzelési technológiából adódó káros sugárzás.
A rekultiváció ezt a hatást is csökkenti. A másfél méter vastagságú rekultivációs keverék és a rá telepített növényzet kis mértékben, de csökkenti a radioaktív sugárzást. A porzás megakadályozásával pedig nem kerülnek a levegőbe a káros kis szemcseméretű radioaktív porok, így nem rakódik le a lakók és az állatok szervezetében, sőt a haszonnövényekre sem tapadnak.
A meddőhányó és a kazetták elhelyezése a lakókörnyezet közvetlen közelébe sajnos egy meggondolatlan ipartelepítés eredménye. Számtalan ötlet, terv volt az évtizedek során a megszüntetésére, de ezek mind elhaltak. Napjainkban maradt egy lehetséges alternatíva a rekultiváció, amely ez évben átmeneti kellemetlenségekkel járt, de ha elkészül, akkor remélhetőleg nem holdbéli tájak veszik körbe a házakat, hanem egy visszaállított növényzet a környékre jellemző fákkal, bokrokkal. Sajnos ehhez nagyon sok idő kell, amint látható, de remélhetőleg az unokáink a jelenlegi állapotot, már csak az elmesélésekből fogják megtudni. A cég vezetője igény szerint bemutatja a telephelyet az érdeklődők számára, akár csoportosan is. Az ott folyó munkákról tájékoztatja – az elmúlt hónapok tapasztalatait felhasználva – a lakosságot.
Leave a Reply