Rendkívüli testületi ülés – rendes határozatokkal

Pályázat beadási határidők közeledése miatt rendkívüli közgyűlést tartott január 14-én az ajkai képviselő testület. Tulajdonképpen az első napirendi pont kavarta a legnagyobb vihart, a többin hamar túltették magukat a képviselők. Persze ehhez az is kellett, hogy a közgyűlést megelőző bizottsági üléseken alaposan szétszálazzák az anyagokat.

A képviselő testület először is egy perces néma tiszteletadással adózott egykori képviselőjének, a nemrégiben elhunyt Rosta Albertnek.

Egyhangúlag támogatta a testület a Kaszinó átépítési tervét, ami a nagyterem felújítását és egy emelet ráépítést is jelentheti, ha sikeresnek bizonyulnak a rájuk benyújtott pályázatok. Ugyancsak pályázik az önkormányzat a környékbeli illegális hulladéklerakók megszüntetésére nyújtandó kormányzati támogatásra, amivel régi gondja oldódhatna meg a városnak – tegyük hozzá – az ország más területeihez hasonlóan. Az önkormányzat szándékai szerint új közösségi tér is létrejöhet a Móricz Zsigmond utcában.

Egy gazdasági társaság és a TovaFutók SE is szeretné, ha még inkább ajkainak vallhatná magát, így a képviselő testület hozzájárult az Ajka Transformatoren név használatához és ahhoz, hogy a TovaFutók Sportegyesület versenyein használhassa Ajka város címerét az általuk rendezett rendezvényeken kiosztott emléktárgyakon, befutó érmeken.

A leghosszabban tárgyalt napirendi pont a 100 százalékos önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek szóló utasítás volt, a rendkívüli munkaidő elrendelésével kapcsolatban. Ajka csatlakozni kíván Szeged, Salgótarján, Dombóvár és Szombathely után azokhoz az önkormányzatokhoz, akik határozatba foglalják, hogy gazdasági társaságaiknál nem kívánnak élni a túlóratörvény nyújtotta lehetőségekkel, Ehhez az előterjesztéshez két hozzászólás érkezett a baloldalról, a jobboldal hűvösen tartózkodó magatartása mellett.

Pad Ferenc (MSZP) felidézte az Orbán kormány 2010-es hatalomátvételét, ami akkori ígéreteinek volt köszönhető. Akkor Orbán azt mondta, hogy ne azt nézzék, amit mondok, hanem amit teszek. Nyilván ezzel arra célzott, hogy szóban kielégíti az unió követelményeit, de itthon tejjel-mézzel folyó Kánaánt hoz létre. Időközben kiderült, hogy ahelyett, hogy kiállt volna a munkavállalókért, mindenben kiszolgálta a nagytőke érdekeit. Az úgynevezett rabszolgatörvény csak hab a tortán, amit megelőzött a munka törvénykönyvének dolgozókra nézve hátrányos módosítása, a sztrájkörvény, ami szinte lehetetlenné teszi a sztrájkot, a munkanélküli járadék idejének drasztikus csökkentése, a kedvezményes nyugdíjrendszer felszámolása, ami helyett még mindig nem alkották meg az újat, s legújabban a cafeteria megadóztatása, a lakástakarék pénztárak likvidálása, a munkaidő keret három évre emelése és a 400 órás túlóra engedélyezése. Nem jó érv, hogy Nyugat-Európában ugyanennyi a túlóra keret, amikor ott 30, vagy 28 órás a munkahét.

Utassy István (MSZP) szerint a pedagógusok félnek, nem fognak sztrájkolni. Őket is átejti a kormány, hiszen például a helyettesítés nem számít túlórának, azaz ha így kényszerítenek túlmunkára valakit, azért nem is jár túlórapénz. Jellemző az oktatási területre, hogy más munkáltatóhoz tartoznak például a takarítók és máshoz a konyhai dolgozók. Ha az egyik nem használja ki a túlóratörvény adta lehetőségeket, a másik pedig igen, máris feszültség jön létre egy oktatási intézményen belül. Tapasztalta azt is, hogy a pápai kórházban 40 beteg jut egy ápolónőre, míg Dániában, vagy Franciaországban mindössze hat. Elmondta még, hogy utánanézett: A törvényt két ember nyújtotta be, akik mindketten érdekeltek a törvény elfogadásában. Az egyik a sertéstenyésztésben, másikuk a zöldségárusításban meglévő vállalkozásuk révén. Sommás véleménye az, hogy a törvény nem fogja kiállni az idő próbáját. Ajka helyesen jár el, ha gazdasági társaságaiban nem alkalmazza a túlóratörvény nyújtotta lehetőségeket és ezt deklarálja is.

Pad Ferencet a napirendi ponttal kapcsolatban kérdeztük, ami röviden úgy foglalható össze, hogy az ajkai önkormányzat és gazdasági társaságai nem kérnek a rabszolgatörvényből. A határozat ellen csak a Fidesz-KDNP frakció képviselői szavaztak.

A képviselő elmondta, hogy nem ennyire “fekete-fehér” a kép, hiszen magánbeszélgetéseken a fideszes képviselők is hajlanak a rabszolgatörvény elutasítására, de nem jött még el az az idő, hogy ezt nyíltan is felvállalják. Farizeusnak érzi azokat a véleményeket, hogy a munkavállaló egyenlő helyzetben lenne a jogászokkal körülbástyázott munkaadójával, mikor béréről és munkakörülményeiről tárgyal. Aki így gondolja, az nem a való világban él. Csak a szakszervezet léphet fel a munkaadók túlzott érdekérvényesítése ellen.

A győri Audi gyár egyik szakszervezeti vezetője szerint a hároméves munkaidőkeret azt jelent, hogy esetleg soha nem kapják meg a dolgozók az őket megillető munkabért. Ezt Pad Ferenc sem tartja kizártnak, mivel három év egy gazdálkodó szervezet életében hosszú idő és egy esetleges dekonjunktúra arra késztetheti, hogy szabadidőben “váltsa meg” a túlórapénzt. A képviselő-szakszervezeti vezetőnek egyébként nincsenek olyan hírei – bár a bértárgyalások még később következnek – hogy Ajkán a nagy alumíniumipari cégek bevezetnék az új túlóratörvényt és a szakszervezet is azon lesz, hogy ez “eszükbe se jusson”.

Lékó Sándor

Comments

comments

Be the first to comment

Leave a Reply