Katasztrófa sújtotta térségekbe, romok közé, erdős részekre vagy éppen lápos vidékekre vezet az útjuk, hogy megtalálják az eltűnteket. Az extrém körülmények megnehezítik a keresést, de nem állíthatják meg a csapatot, hiszen ők jelentik az egyik utolsó reménysugárt azoknak a családoknak, akiknek a hozzátartója elszökött, elveszett, vagy más okok miatt nem ment haza. Mentőkutyások akcióban.
A Kulcsár Kutató – Mentőkutyás Szolgálat Alapítvány jóvoltából Kulcsár József, az alapítvány vezetője és elnöke, Molnár Viktória mentőkutyavezetővel tartott előadást az Ajkai Szakképző Iskola és Kollégium Bánki Donát Intézményegységében diákoknak egy rendhagyó tanóra keretében, hogy a fiatalok megismerkedhessenek tevékenységükkel. Már az intézménybe lépésük is vonzotta a tekinteteket, hiszen nem mindennap sétál fel az emeletre egymás után két kutya a gazdák utasításait követve az iskolában.
A teremben a fiatalok eleinte kissé megilletődötten fogadták az összeszokott párosokat. A mentőkutyák a megfelelő hangjelzés után elfoglalták helyüket gazdáik lábánál és nem is mozdultak a prezentáció végéig. A mentőkutyások képekkel teli, videókkal tűzdelt beszámolójából kiderült, hogy már több mint negyed évszázada folytatják tevékenységüket Magyarországon és nemzetközileg, de máig sokan összekeverik őket az állatmentő egységekkel, holott ők nem kidobott, rossz körülmények között élő állatokat mentenek, hanem emberi életeket. Vagy másképp fogalmazva családok reményeit próbálják visszaadni, hiszen egy eltűnt rokonnál és a bizonytalanságnál nehezebben feldolgozható élmény nem sok van.
A prezentációban rámutattak, hogy már egészen kicsi koruktól foglalkoznak a mentőkutyának szánt ebekkel, mert a megfelelő kiképzéshez ismerniük kell az ösztönös viselkedési formákat és az állat felvett szokásait is.
– Már hét-nyolc hetes korban elkezdjük tanítani a kutyákat, közvetlenül az anyától való elválasztás után. Élelemmel és játékkal motiváljuk őket, hogy felnőttkorukra alkalmasak legyenek a kitűzött célok teljesítésére. A tanulási folyamat alatt figyeljük a kutyák reakcióit például akadályok között, magasban, romos helyeken, ugyanis ilyen területeken is boldogulniuk kell a későbbiekben – részletezte Kulcsár József a fiataloknak. Az elmondottakat, pedig egy videóval szemléltette, amelyen a mentőkutyák vizsgára történő felkészítése folyt.
Jól látszott, hogy nem számítanak a zord időjárási körülmények, a kutyának végre kellett hajtania azokat a feladatokat, amit a gazda kért tőle először pórázon, utána anélkül. A sikeres vizsgához szükség volt például emberek megkerülésére nyolcas formában, vezényszavak követésére, megfordulásra, leülésre, fekvésre, helyben maradásra, mozgóhídon áthaladásra, vízszintes létrán való átkelésre, vagy éppen egy idegen közelségének elviselésére is, aki a gazdától távolabb vitte az állatot.
– Minden kutya előtt komplex, akadályokkal teli út áll, mielőtt mentőkutya válik belőle. A gazdának alaposan fel kell készítenie az ebet, hiszen minden expedíció más körülmények és terepviszonyok között zajlik, ezért az engedelmességi feladatokon túl keresési gyakorlatokra is szükség van a fejlődéshez – tájékoztatta az osztályt Kulcsár József.
– A mentőkutyás alapvizsga letétele után a kutya hivatalosan is bevethető a kereséseknél, ám minden évben újra kell csinálni a vizsgát, egyre nehezebb elemeket teljesítve, amelyek között engedelmességi rész és egy személy megtalálása mindig szerepel – részletezte Molnár Viktória.
A mentőkutyavezető hangsúlyozta, hogy a kutya minden esetben hangjelzéssel jelzi, ha talál valakit és addig nem mozdul a helyről, amíg a gazda oda nem ér. Ám sikertelen keresés után szükség van egyfajta jelzőtréningre, hogy az állat megnyugodhasson és megkaphassa a labdáját, vagy a jutalomfalatot, hiszen ő valójában nem a személy felkutatásáért dolgozik, hanem a jutalomért, amit összekapcsol az idegen megtalálásával.
Az előadáson konkrét expedíciókról is beszámoltak az alapítvány munkatársai, így a diákok számára nyilvánvalóvá vált, hogy a mentőkutyásoknak nem minden esetben sikerül élve megtalálnia a keresett személyeket, ezért különösen fontos az idő, mint tényező. A mentőkutyások hangsúlyozták, hogy amennyiben valakinek a rokona, barátja eltűnik, akkor mihamarabb meg kell tenni a hivatalos bejelentést a rendőrség felé, amivel párhuzamosan már a civil mentőszervezetek felkeresése is megtörténhet.
– Az expedíciókon tapasztalható emberi összefogás szinte elmondhatatlan. Furcsa, hiszen a mai világban nem jellemző az önzetlen segítség, de amikor valaki ilyen helyzetbe kerül, gyorsan szerveződnek az önkéntes csoportok, hogy segítsék a munkánkat – számolt be Molnár Viktória, felhívva a fiatalok figyelmét az alapítvánnyal való együttműködés lehetőségére, amit az ötven órás közösségi szolgálat részeként is megtehetnek a diákok. A rendhagyó tanóra kutyasimogatással és kötetlen beszélgetéssel ért véget.
Leave a Reply