Az Ajkai Család-és Gyermekjóléti Központ szervezésében február 27-én tartották éves tanácskozásukat Ajka, Halimba és Öcs települések vonatkozásában a jelzőrendszer tagjai. A megbeszélésre a Nagy László VKSZK aulájába érkeztek a szakemberek és a meghívott vendégek. Baranyai Zsuzsanna, települési jelzőrendszeri felelős köszöntője után Kupi Andrea Éva igazgató, járási jelzőrendszeri tanácsadó ismertette a 2017-es év munkáját, majd Sipeki Irén szaktanácsadó pszichológus beszélt a családok szerepéről.
A szociális törvény szabályozza a jelzőrendszer működését és annak tagjait. Cél a prevenció, amelynek érdekében kiemelt szerep jut az együttműködésnek. Feladataik közé tartozik többek között az éves tanácskozás is.
Az előadásokból kiderült, hogy a családok nehézségei egyre mélyülnek. A szakemberek legjobb tudásuk szerint dolgoznak és bár igyekeznek tőlük telhetően minden segítséget megadni, kevés sikerélmény éri őket munkájuk során. Kupi Andrea Éva szociális munkás hívta fel a jelenlévők figyelmét a problémákra: nőtt a csonka családok, a kapcsolattartási ügyek száma, a lakhatás nehezen megoldható, ezért gyakoriak a költözések, emellett elhanyagolás, gondozatlanság, a higiénia hiánya fokozottabban jelen van az életükben. A gyerekeknél ez általában magatartásproblémával jár együtt. Az iskolai hiányzások száma sem csökkent, éppen ellenkezőleg. (A döntéshozóknak érdemes lenne azon elgondolkodni, vajon elérte-e a célját az a szabályozás, hogy megvonják a családi pótlékot ezektől a családoktól annak érdekében, hogy járassák iskolába a csemetéiket.)
– Összetett problémákról van szó. A segítségnyújtás akadálya lehet, ha a szülők nem együttműködőek, mert ez esetben a szakemberek sajnos tehetetlenek – magyarázta az igazgató. Emellett szükség lenne több közösségi térre, több ingyenes vagy kedvezményes programra, szórakozási lehetőségre a fiatalok számára. A szülőknek főképpen a nyári szünetek okoznak fejtörést, mert nincs lehetőségük kifizetni a táborok magas térítési díjait.
Sipeki Irén kifejtette a család funkcióit, többek között a kötődés, az érzelmi biztonság, a példamutatás nélkülözhetetlenségét, a család fogalmának átalakulását. Az internet veszélyei sem maradhattak ki a beszélgetésből. A gyerekek másképpen kezelik a kapcsolataikat és bár „digitális bennszülettek”, a megfelelő használatra, a személyiségfejlődésükre károsan ható tartalmakra a szülőknek, nagyszülőknek kell odafigyelniük, ez az ő felelősségük a szakember szerint.
-A gyerek hordozza a tüneteket, ezért gyakran rajtuk keresztül jutnak el a segítők a családhoz. Nem az a gond, hogy a szülők nem tudják, mit kellene tenniük a gyereknevelésben, vagy mi lenne a helyes. Azt viszont meg kell nekik tanítani, hogyan tudják ezt véghezvinni – hangsúlyozta a pszichológus.
Számos, nagyon súlyos, a gyerekeket és családjaikat érintő nehézségről esett szó a szakemberek között. A szülőknek, a pedagógusoknak, a környezetnek mind-mind szerepe van a törődésben, odafigyelésben. A szegénység nem az egyes ember vagy család, hanem az egész társadalmunk problémája. Nem szabadna szemet hunyni felette és úgy tenni, mintha nem létezne. A jelzőrendszeri tagokon kívül a magánszemélyek is tehetnek jelzést a segítő szervezetek felé. Az adatokat zártan kezelik, vagyis nem értesül a család a jelző személy kilétéről.
Leave a Reply