Az orvostudomány és a technika fejlődésével számos vizsgálati módszert dolgoztak ki a krónikus megbetegedések korai felismerésére, amikor még a beteg panaszmentes, tünetmentes állapotban van, de már biológiai változások tetten érhetőek a szervezetében. Ezek a vizsgálatok, amelyek a kiszűrést szolgálják az egészségügyi szűrővizsgálatok. Abban az esetben, ha panasszal keresi fel az orvost a páciens, akkor a továbbiakban a beteg klinikai vizsgálatáról beszélünk.
Az idősebb korosztály még emlékezik a kötelező tüdőszűrés rendszerére, amikor a postás a behívóval kopogtatott az ajtón. A kézhezvételt követően mindenki kötelességének érezte, hogy elmenjen a vizsgálatra. Mindez már a múlté! Amikor is nem számíthat minden egyes polgár a társadalom kezdeményező gondoskodására. Az egyénnek a saját és a családja érdekében érzett felelősségtudata kerül előtérbe. Az illetőnek kell számon tartani és kezdeményezni a szűréseken való részvételt.
Kétségtelen, hogy a kormányzat lehetőséget teremt a szűrővizsgálatokra, de közben a páciensek elvesznek ebben a rendszerben. Ugyan némi segítség érkezik a házi orvosoktól, de az adatbázis hiányában ők is csak alkalomszerűen hívják fel a figyelmet erre a rendkívül fontos, számos esetben életmentő teendőre.
Városunk egyik elismert háziorvosát, dr. Győri Andreát kerestük fel a témával kapcsolatban, előtérbe helyezve az idősödő korosztály szűrővizsgálatait.
– A rendszer nem működik hibátlanul, a hibái ugyanazon okból adódnak, mint az egész egészségügyi rendszer hibái. A szakma szabályai szerint vannak életkorhoz kötött, ajánlott vizsgálatok, amiket igyekszünk követni, és alkalomadtán az orvos – beteg találkozás kapcsán a beteg figyelmét felhívni erre. Persze előfordul, hogy idő hiányában ez néha elmarad. Ugyanakkor léteznek kampányszerűen szervezett vizsgálatok, amelyekre névre szóló értesítést kapnak az érintettek, azok eredményesebbek. Ilyen volt az elmúlt években a mammográfiai és a vastagbélrák szűrés. Ezek személyes megszólítás révén hatásosabbnak bizonyultak (több életet megmentettek, meghosszabbítottak) – szögezte le a doktornő, majd felhívta a figyelmet a főként 50 év felett szükséges szűrésekre.
– Javasoljuk a hölgyeknek a méhnyak és az emlő szűréseket, férfiaknak a prosztata szűrést szakorvos által. Mindkét nemnek a szív és érrendszeri megbetegedések tájékozódó szűrését vérnyomásméréssel, fizikális vizsgálattal, amelyet a háziorvos végez el. Háziorvosi beutaló szükséges a veseműködés, húgyúti fertőzések és cukorbetegség szűréséhez általános vizeletvizsgálattal, továbbá gyomor, bélrendszeri eredetű vérzés szűréséhez székletvizsgálattal. Ajánlatos a tüdőszűrés, bőrvizsgálat, szájüregvizsgálat, csontsűrűség vizsgálat. Nem lehet eléggé hangsúlyozni a szűrések fontosságát. Az időben felfedezett betegség, még a rosszindulatú, daganatos betegségekre is igaz – de minden idült betegségre is -, hogy jobb eséllyel kezelhető, tartósan jobb állapotban tartható, vagy gyógyítható a beteg, ha nem késik a kezelés elkezdése. Az olyan gyakori betegségek, mint a cukorbetegség, a magas vérnyomás, és a légúti krónikus betegségek (asztma, COPD tüdőbetegség) jól kezelhetőek, ha már felismerték, de a „nemkezelésük” esetén a legtöbb bajt okozzák az egyénnek, a családnak és a társadalomnak – hangsúlyozta a doktornő.
Megváltozott társadalmunkban az öngondoskodás egyre nagyobb szerephez jut az élet különböző területein. Ez a tendencia az egészségügyben fokozottabban érvényes. Így ne mulasszunk el a saját egészségi állapotunkról sem gondoskodni, karbantartani, élni az egészségügyi szűrővizsgálatok lehetőségével. Ne féljünk elmenni a szűrésekre, hiszen, ha negatív eredménnyel zárul a vizsgálat, akkor felszabadult érzés kerít bennünket hatalmába. Fellélegezhetünk. Ha az eredmény pozitív, akkor se essünk kétségbe, hiszen esélyt adtunk magunknak a gyógyulásra.
Leave a Reply