A téli depresszió egyik legjobb ellenszere a mozgalmas élet

Illusztráció

A nappalok egyre rövidülnek, korábban borul ránk a sötétség, kellemetlen, nyirkos hideg fogad bennünket a házból kilépve. Előfordul, hogy még a reggeli világosodás előtt indulunk munkába és hazafelé sem láthatjuk a napot. A korábban megszokott színek nélkül szürke a világ, így nem meglepő, hogy gyakran a kedélyünk is támogatásra szorul. Dr. Herpai Margit pszichiáter főorvossal a téli depresszióról beszélgettünk.

– A zord időjárás beköszöntével hajlamosabbak vagyunk begubózni, jólesik elfogyasztani egy csésze forró teát, vagy boldogsághormon gyanánt leülni a tévé elé egy tábla csokoládéval. A szakember szemével nézve mennyire hatékonyak ezek a módszerek a rossz hangulat megelőzésére?

– Amennyiben ezt egy jó társaságban tesszük, mindenképpen hasznos lehet. Ugyanis a lényeg a beszélgetés, a közös program. Lehet az társasjáték a családdal, kártyaparti a szomszéddal, süteménysütés a gyerekekkel, vagy éppen egy farsangi bál. Nyilván időt kell szakítani arra is, hogy eltöltsünk egy-egy órát önmagunkkal, mert regenerálódásra mindenkinek szüksége van. Ezért fontos, hogy tudatosan osszuk be az időnket. Tervezzük meg a napi teendőket a reggeli felkeléstől kezdve egészen estig, de iktassuk bele a pihenést is.

– Mikor gondoljunk arra, hogy esetleg téli depresszióban szenvedünk?

– Késő ősszel, amikor az idő borongóssá válik, gyakran esik az eső, amitől aztán még hidegebb és sötétebb lesz – ekkor észlelhetjük magunkon az első tüneteket. Gondoljunk csak depresszióval küzdő költőnk, Tóth Árpád gyönyörű versfordítására: „Ősz húrja zsong, /Jajong, busong /A tájon /S ont monoton /Bút konokon /És fájón…” E néhány sor jól kifejezi az ilyenkor szokásos hangulatot. Az is feltűnő lehet, hogy túlérzékenyek leszünk, apróságokon is könnyen elsírjuk magunkat. Képtelenek vagyunk örülni, pozitívan gondolkodni, inkább ennek az ellenkezője jellemző. Ami korábban örömöt okozott, azzal sem foglalkozunk szívesen. Alvászavarral küzdünk, nehezen indulnak a reggelek, ingerültebbek, türelmetlenebbek vagyunk. Nincs kedvünk semmihez, folyton fáradtnak érezzünk magunkat, kevés az energiánk és nehezünkre esik ellátni az otthoni és a munkahelyi feladatainkat. Emellett fejfájás, gyomorgörcs is előfordulhat. Ezt érzékelik a családtagok, munkatársak és gyakran jelzik is nekünk, hogy megváltoztunk, másképpen viselkedünk, mint korábban.

Illusztráció

– Mi okozhatja ezeket a tüneteket?

– A negatív életesemények, veszteségek, az átélt stressz mennyisége éppúgy befolyásolhatják, mint a napsütéses órák számának csökkenése. A körülmények mellett az öröklött hajlam is meghatározó. A társadalmi változások szintén hatással vannak a kialakulására. A paraszti életmódban az őszi munkák befejezésével az emberek a természethez hasonlóan lecsendesedtek, többet pihentek. A falvakban és a kisebb településrészeken ma is vannak olyan közösségi programok, ahol a lakók rendszeresen találkoznak és a szomszédokkal szorosabb kapcsolatot ápolnak. A városokban a lakótelepeken élőknek egészen más a helyzetük, számukra ugyanúgy folytatódik a munka, igyekeznek az elvárásoknak megfelelni. Nekik más lehetőségeket kell keresniük a kikapcsolódásra, pihenésre, feltöltődésre. Mivel visszatérő hangulatzavarról van szó, amennyiben már megtapasztaltuk, hogy hajlamosak vagyunk rá, meg is tudjuk előzni még az első tünetek megjelenése előtt.

– Mit tehetünk azért, hogy ne alakuljon ki a betegség?

– Lényeges, hogy erősítsük meg a társas kapcsolatainkat. Beiktathatjuk a rokonok, ismerősök, barátok meglátogatását. Szomszédoljunk, beszélgessünk, vegyünk részt közösségi programokon. Itt a kulcsszó a rendszeresség. A depresszív hangulathoz szorongás is társulhat, amit legyőzhetünk, ha mozgásba hozzuk magunkat. Az egyéni sportok helyett válasszuk inkább a csapatjátékokat, de itt ne a szellemi sportokra gondoljunk, hanem a testedzésekre. Vegyük körbe környezetünket, otthonunkat színes kiegészítőkkel, járjunk szoláriumba. Fogyasszunk egészséges ételeket, vitaminokat, ásványi anyagokat.

– Ha ez mégsem elegendő, mi a teendőnk?

– A depresszió enyhe tüneteinek esetén kérhetünk tanácsot a gyógyszerészünktől, aki tud ajánlani többféle készítményt, esetleg gyógyteát is. A következő lépés már a pszichoterápia, illetve szükség lehet gyógyszeres kezelésre is. Minél több oldalról támogatjuk a gyógyulást, annál gyorsabban és hatékonyabban orvosolható a betegség. Legyünk bátrak, merjünk időben segítséget kérni, ugyanis az nem a gyengeség jele, hanem a felelősségteljes gondolkodásé.

 

Comments

comments

Be the first to comment

Leave a Reply