Tervezzük meg a kertünket

Ha kipihentük az ünnepek fáradalmait, elkezdhetjük tervezni az idei kertünket.

Szerezzük be a szükséges műtrágyákat. Ősszel elsősorban a foszfát- és kálium tartalmú műtrágyákat szórtuk ki, tavasszal viszont nitrogéntartalmú műtrágyára (pétisó, ammónium-nitrát) lesz szükségünk.

A vetőmagok között sem árt körbenézni. Már most érdemes eltervezni, hogy mit akarunk tavasszal vetni és ültetni, ehhez célszerű időben beszerezni a szükséges vetőmagot. Ezeket a legjobb szakboltban megvásárolni, ahol tanácsot is tudnak adni.

Tekintsünk vissza mi volt az a növény, ami jól sikerült, miből kellene többet ülteti és mi az, amivel szeretnénk kísérletezni. A régi bölcsek nem ok nélkül hangoztatták, hogy csak az első lépés nehéz.

Gondoljuk át azokat a tapasztalatokat amiket az előző években szereztünk. A jókat és a rosszat egyaránt, mert mind a kettő előnyünkre lehet az év folyamán. Ha van kedvünk, akár le is rajzolhatjuk mit hova szeretnénk ültetni és főként mennyit. Ez azért is jó, mert ha méretarányosan rajzolunk és számolunk akkor nem leszünk később gondban, hogy még valahova “be kell sűríteni” egy paprika- vagy paradicsomtövet vagy épp kimaradt valami fontos amit mindenképpen szerettünk volna elültetni.

Ha új növényfajtával kísérletezünk, akkor részletesen olvassunk utána, hogy mik az adott növény igényei. Sajnos én is elkövettem már azt a hibát, hogy többféle paradicsomot palántáztam egy sorba és nem vettem figyelembe, hogy az egyik bokrosabb, míg a másik magasra futós lesz. Így kaotikus lett a végeredmény.

Egy új növényi mag beszerzése előtt nem árt, ha tudjuk, hogy milyen a talajunk. Soha ne a növényhez válasszuk a helyet, hanem a helyhez válasszuk a növényt. Különböző talajtípusok határozzák meg hogyan és mit tudunk termeszteni az adott területen, és egyben ez képezi a gazdálkodás alappillérét is.

Sokan úgy gondolják, hogy egy növénynek, mindössze hőre, vízre, fényre és levegőre van szüksége. Ám ezek csak akkor tudnak hasznosulni, ha megfelelő a talajunk és rendelkezésre állnak az elegendő tápanyagok és ásványi sók is.

Elsőként vegyünk kezünkbe egy darab földet, és vizsgáljuk meg a minőségét. Az agyagos talaj összetömörödik és gyúrás hatására szinte gombóccá formálódik. A homokos talaj kipereg az ujjaink közül. Ez a fajta általában szárazabb, tápanyagban szegény és rossz a vízmegtartó képessége.Ennél a típusnál a legfontosabb a szerves anyag és a humusztartalom növelése, amelyet komposzt vagy szerves trágya hozzáadásával érhetünk el. A homokos talajban jól érzi magát a rebarbara, paradicsom, futóbab, hagymafélék, szeder és számos héjas gyümölcsfa is. A vályog és agyagtalajban jól termelhetünk burgonyát, cukkinit és fejeskáposztát. De szereti a körte, szilva, málna és egres bokor is ezt a jól megművelhető talajfajtát, amit homok, vagy komposzt bedolgozásával tudunk szerkezetileg javítani.

Ha mindezeket figyelembevesszük a tervezésnél, akkor nincs is más dolgunk, mint a kertünkben található talajnak megfelelő növényállományt összeválogatni és várni az első tavaszi napsugarakat, amikor is nekiállhatunk végre kertészkedni.

Comments

comments

Be the first to comment

Leave a Reply