Intézményünk, az Ajkai Bródy Imre Gimnázium és AMI második éve dolgozik együtt öt másik iskolával az Informatikai eszközök használata az idegen nyelv tanítása során című Erasmus+ Projekt keretében. Így három tanárból és hat diákból álló kis csapatunk december második hetét a Spanyolország északi részén található csodálatos városban, Pamplonában tölthette. Habár a San Fermin Ünnepet, vagy ismertebb nevén a Bikafuttatást nyáron tartják, most is élvezhettük a város szépségét és vendéglátóink kedvességét. Vessünk egy pillantást erre a hétre a diákok szemén át!
Mátai Dorina (9.g) a legfiatalabb diákként utazott. ,,Első benyomásom Spanyolországról? Nagyon érdekes ország, már amennyire megismertem; sok szép helyet láttunk. A spanyol nyelv egzotikusan hangzik és szerintem nehéz is. Sokféle helyi ételt megkóstoltunk, és megismerhettük a spanyol kultúrát. Találkozhattunk más országok diákjaival, együtt dolgoztunk az iskolában, miközben informatikai tudásunkat bővítve prezentációkat készítettünk. Nagyon tetszett! Új barátokat szereztem. Szerintem Spanyolország csodálatos, és igazán élveztem az ott töltött hetet.”
Cservenák Regina (11.g) szerint ,, az a legjobb ebben az utazásban, hogy világot láthattunk. Megnézhettük Navarra tartomány északi és déli részét, és tapasztalhattuk, hogy mennyire különböznek . Személyes kedvencem a sivatagnak hívott déli rész, amelyet a harmadik napon látogattunk meg. Lenyűgözött a látvány! Megmásztuk az egyik dombot, és lefotóztuk a leírhatatlan panorámát. Szerencsések vagyunk, hogy eljutottunk egy ilyen különleges helyre, mint Navarra. Nagyon hálás vagyok, hogy ez a program lehetőséget adott ilyen emlékezetes tapasztalatot szerezni.”
Koller Krisztiánt (11.a) meglepte, mennyire lazák a helybéliek. ,,A diákok úgy beszélgetnek tanáraikkal, mint a diáktársaikkal. Többször láttam, hogy egyikük üdvözlésképpen megölelte tanárát, amikor aznap először találkoztak, és ez teljesen szokásos náluk. Mindig nevettek, mosolyogtak, és folyton viccelődtek. Egyszer az egyik óraközi szünetben meglátogattam vendéglátómat az osztályában. Amikor becsengettek, mondták, maradjak ott viccből. Amikor az irodalomtanárnő megérkezett, először nem jött rá, hogy én vagyok a ,,kakukktojás” ( pedig a legelső padban ültem), és elkezdte az óráját. Aztán persze észrevett, és mennem kellett, de jót nevettünk. Baszk barátaim annyi viccet tudnak, hogy nem győzik mesélni őket. Összességében annyira klassz élmény volt, hogy egész életemben emlékezni fogok rá.”
Heizler Boglárka (11.g) azt tapasztalta, hogy ,,a legnagyobb különbség a magyar és spanyol diákok közt az, hogy míg a magyarok saját életüket igazítják a vendég elvárásaihoz, addig a spanyolok inkább bevonják a vendéget az életükbe. Nem annyira alkalmazkodnak, helyette próbálják az ”idegent” magukkal cipelni pl: foci edzésükre. A nyelvtudás is más. Vannak persze kivételek, de az angol nyelv nem annyira erősségük, főként a kiejtésen lehet érezni nagyon erős spanyol akcentust. Úgy vettem észre, hogy a gyerekek sokkal szabadabbak náluk, nem szabályozzák annyira a szülők, hogy mikor mit csinálnak. Összességében ők is ugyanolyan diákok, mint mi, de lehet érezni a két ország közti különbséget, mind felfogásukban, mind életvitelükben.”
Geri Barna (11.a) listát készített a legemlékezetesebb pillanatokról. A következőket rögzítette:,,a Navarra déli részén található úgynevezett fehér sivatag felfedezése, látogatás a pamplonai városházán, ahol maga a polgármester fogadott minket; a kora reggeli repülőút Spanyolország felé, miközben megcsodálhattuk a napfelkeltét a felhők fölött; amikor egy kis falusi édességboltban helyi csokikat kóstoltunk, hogy megismerhettük a vidék történelmét, no meg a bowlingozás a záróbulin.”
Dalmadi Barbara (11.g) szeretne majd visszatérni Spanyolországba, mert ,,nagyon élveztem a pamplonai utazást, a túrákat és a fogadó családdal eltöltött időt is. Az ott tanult számítógépes programok is hasznosak és érdekesek voltak. A Navarra sivatag káprázatos – engem teljesen lenyűgözött. Biztos vagyok abban, hogy életem során még egyszer elmegyek oda. Vendéglátóim kedvesek voltak, sokat beszélgettünk. Ízelítőt kaptam a spanyol kultúrából, és szeretnék még eljutni Spanyolországba. Felejthetetlen élmény volt, és szerencsés vagyok, hogy esélyt és lehetőséget kaptam arra, hogy az utazó csapatban lehessek.”
Szeretnénk köszönetet mondani tanárainknak ( Jákliné Tilhof Ágnes – informatika, Pegánné Göntér Szilvia és Gellénné Káldi Szilvia – angol nyelv) a szervezésben nyújtott segítségükért és hogy vigyáztak ránk, az Erasmus+ Programnak pedig azért, hogy lehetővé tette utazásunkat.
Leave a Reply