A Jézus Szíve templomban Szabó Zoltán káplán celebrálta a virágvasárnapi szentmisét. A templom bejárata elől indult a körmenet, amelyet megelőzően a káplán beszédében az ünnep mondanivalójára emlékeztette a híveket és megszentelte a barkaágakat.
Márk evangéliuma (11. 1-10) írja le Jézus dicsőséges bevonulását Jeruzsálembe, az őt ünneplő tömeg kíséretében. Bár az emberek földi királyukká akarták emelni, mert megértették, hogy élete, cselekedetei, a szamárháton történő bevonulása is a várt messiásra utal. Ám az Ő bevonulása a megváltásunk érdekében önként vállalt kereszthalálának, utolsó fázisának a kezdete volt valójában. Ezért a nagyböjti időszak alatt végzett önvizsgálat és jó cselekedetek által megtisztult lélekkel gondoljunk hálával Krisztus szeretetből értünk vállalt szenvedéseire, amint ezt Teremtőnk is eltervezte, újabb esélyt adva az egész emberiség számára az örök élet elnyerésére, mondta el a káplán atya. A liturgiában szereplő napi evangélium helyén a Szent Cecília kórus mély átéléssel a passiót, Jézus szenvedéstörténetét énekelte el, majd az istentisztelet a szokásos rend szerint zajlott tovább. A felekezetet érintő hirdetések előtt Szabó Zoltán lelkipásztor jelentette be, hogy nagycsütörtökön a szentmise keretében15 önkéntesen jelentkező férfi lábát kívánja megmosni, Jézus eme szolgálatára emlékezve, valamint Isten és a hívek iránt érzett szeretetének kifejezésére.
A mise befejezése után a hívek egy-egy megszentelt barkaágat is elvihettek otthonaikba.
Leave a Reply