Idén 210 éve készült el a tósokberéndi Szent István király plébániatemplom. Felemelő érzés volt részt venni az ünnepi szentmisén, amelyet a templom védőszentjének napján, augusztus 20-án tartottak.
Az 1807-ben elkészült templom a kor egyik legszebbje, amelyen a barokk és a klasszicizmus stílusjegyei egyaránt megtalálhatóak. A tágas tér monumentális falfestményeinek a látványa elragadja a templomba érkezőket. A hármas isteni erény a hit, a remény és a szeretet a szentély felett található. A Mária freskók közül a főkupolát díszíti Mária mennybevitelének ábrázolása. A kórus felett a papok és az apácák védelmezőjeként festette meg a számunkra ismeretlen festő Máriát.
Témájában, látványában kiemelkedik az oltárkép, amelyen Szent István király felajánlja a koronát és országát Szűz Máriának és a karjában tartott gyermek Jézusnak. A képet Vinzenz Fischer Itáliában tanult jelentős osztrák mester készítette. A templombelső az oltárokkal, szószékkel, keresztelő kúttal és szobrokkal együtt rendkívüli harmóniát láttat, amely elkápráztat minden látogatót, megteremti az áhítat nyugalmát. Mindez a híveknek és a mindenkori plébánosoknak köszönhető, akik sokat áldoztak az évszázadok alatt a tatarozásra, a restaurálásra.
Az idei búcsúi szentmise méltó volt a környék legszebb templomához. A Padragi Bányász Férfikórus és a Scola, a templom énekkara a Szent István Király Római Katolikus Általános Iskola gyermekeivel, tanáraival lenyűgözte a híveket az egész szertartás alatt. Kanyárné Grünvald Petra karnagy, kántor többek között a Magyar István király és a Hol vagy István király című ritkán hallható népénekeket tanította be és dirigálta.
A szentmisét Szerenka Miklós veszprémi általános érseki helynök celebrálta Bakos Frigyes esperes, plébános és dr. Paksi Zoltán diakónus közreműködésével. A szentbeszédben Szent István király életének főbb állomásait, tetteinek fontosságát hallhatták a hívek. Szerenka Miklós hangsúlyozta első királyunk jelentőségét az államalapításban és a magyar keresztény egyház megszervezésében, amelyeket olyan erős alapokra épített, hogy napjainkban is áll, míg más népek már a feledés homályába vesztek. A végén az atya kitért Szent István király intelmeire is, amelyet fiához intézett, de jelenünkben sem vesztették érvényüket.
A szentmisét követően a már hagyományos körmenetet tették meg a hívek a Farkas Tibor bódéi mester által készített Szent Istvánt ábrázoló szoborhoz. A tiszteletadáson a képviselő testület nevében Rieder András, Bella József és Kothencz János koszorút helyezett el a talapzaton. Majd a templom melletti téren a kenyér szenteléshez és a bor megáldásához gyülekeztek a tósokberéndi hívek, a búcsúi vendégek és a városvezetés tagjai. Az áldást követően Schwartz Béla polgármester kereszttel jelölte, majd megszegte az új kenyeret.
Ezután minden jelenlévőt kenyérrel és szentelt borral kínáltak az egyházközség tagjai. Közben régen látott ismerősök visszaemlékeztek az évtizedekkel ezelőtti búcsúi ünnepségekre, amelyet sokáig a környék legnagyobbjaként emlegettek. Körhinták és mutatványosok helyett napjainkra az egyházi ünnepségen kívül már csak a legendás búcsúi ebéd, a finom sütemény emlékeztet az egykoron nevezetes több napos ünnepségre.
Cs.B.É.
Leave a Reply