Az utókor soha nem feledi a bányászat hőseit, minden évben fejet hajt emlékük előtt.
Ennek jegyében szervezett megemlékezést a Csingervölgyért Egyesület az 1909. január 14-én történt, 55 halálos áldozatot követelő bányaszerencsétlenség 117. évfordulója alkalmából.
A Bányászati Múzeum udvarán, az emléktáblánál a Padragi Bányász Hagyományőrző Kör, a Csingervölgyért Egyesület tagsága, valamint egykori bányászok és hozzátartozóik idézték fel a tragédiát. Madaras Szilvia, a szervező egyesület elnöke köszöntőjében hangsúlyozta: Magyarország második legtöbb áldozatot követelő bányaszerencsétlensége után gyermekek százai maradtak félárván, csaknem félszáz asszony özvegyen. Családok maradtak kereső nélkül, idős szülők támasz nélkül, és volt olyan család is, ahol három hozzátartozót gyászoltak.
Karnics Miklós önkormányzati képviselő, a Padragi Bányász Hagyományőrző Kör elnöke köszöntőjében kiemelte: olyan emberekre emlékezünk, akik mindennapi munkájukat végezve, családjuk megélhetéséért dolgoztak. A megemlékezés az elődök iránti tiszteletet fejezi ki, akik emberpróbáló, napi veszélyekkel teli munkájuk során a legdrágábbat, az életüket áldozták azért, hogy jobb, szebb és emberibb legyen a világ. A 117 évvel ezelőtti tragédia mély nyomot hagyott a közösségben: minden év januárjában megemlékeznek azokról, akik a bánya mélyén vesztették életüket, és akiknek hiánya örökre megmarad.
Szólt arról is, hogy a közösség a tragédia után összefogott a családok támogatásáért és a túlélők megsegítéséért. A föld alatti munka veszélyei különleges testvéri egységbe kovácsolták a bányászokat, akiknek összetartása ma is példát mutat az utódok számára. Az önfeláldozó bátorság, amellyel társaikon próbáltak segíteni, az igazi hősiesség megnyilvánulása – emléküket az utókor méltósággal, tisztelettel és hálával őrzi.
A köszöntőket követően megszólalt a lármafa, majd koszorút helyezett el az emléktáblánál Dorner László alpolgármester, Pethő Anita, a városrész önkormányzati képviselője és Karnics Miklós, valamint a Csingervölgyért Egyesület tagjai. Somogyi László felolvasta az alkalomra írt versét, ezt követően a résztvevők mécsest gyújtottak.
A megemlékezés a közösségi házban folytatódott, ahol Gazdag György nyugalmazott bányamérnök tartott előadást a bányaszerencsétlenségről. Részletesen bemutatta a tűz keletkezésének okait, valamint a lent rekedt dolgozók mentésének körülményeit.
(ta)
Fotó: Tisler
Leave a Reply