Az idősebb korosztály még biztosan emlékszik az Ablak című televíziós műsorra, és arra a nyugodt hangú, mindig derűs kertészmérnökre, aki a képernyőn keresztül is bizalmat ébresztett. Bálint György, vagy ahogyan az ország megismerte Bálint gazda nemcsak televíziós személyiség volt, hanem megszámlálhatatlan kertészeti cikk és könyv szerzője is. Évtizedeken át szerkesztett szaklapokat, rendszeresen írt a Nők Lapjába és a Családi Lapba, később pedig a közösségi médiában is több százezren figyeltek tanácsaira.
Bálint gazda száz évnyi emberi kedvességet, tudást és növényszeretet hagyott ránk. Nem vitrinbe való örökséget, hanem olyat, amit gumicsizmában, földes kézzel lehet továbbadni. Ez a hosszú, következetes jelenlét tette hitelessé minden szavát. Nem kívülről figyelte a kertészeket, hanem együtt élt velük, velünk.
Így írhatta le teljes természetességgel egyik könyvében :- “Úgy vélem, valamelyest ismerem a kertészkedő emberek lelki világát.”
És valóban ismerte. Tudta, hogy a kertész télen sem pihen, legfeljebb másképp dolgozik tervez, számol, előre gondolkodik. Éppen ezért mindig hangsúlyozta, hogy tavaszi munkák tervezését bizony már most el kell kezdeni. Mert amikor kienged a föld fagya, és először csapja meg az orrunkat az a semmivel össze nem téveszthető, nedves földszag, akkor egyszerre mindkét kezünk tele lesz feladattal. Olyankor már késő azon tanakodni, mit hova, mikor és miért. Bölcs dolog előre és időben leírni, mit szeretnénk vetni és ültetni, és ennek megfelelően beszerezni a vetőmagokat. Lehetőleg szakboltban, ahol nemcsak zacskót adnak, hanem tanácsot is. Mert nem mindegy, hogy kovászos uborkához való fürtös uborka vagy salátába illő kígyóuborka mag kerül a földbe. Bálint gazda mindig óvatosságra intett minket az ismeretlen eredetű vetőmagokkal kapcsolatban. A csíraképesség ideje véges, a tasakon feltüntetett szavatossági dátumra figyelni kell, penészes, dohos magot pedig nem szabad elvetni. A saját fogású mag is csak akkor megbízható, ha teljesen érett volt. A hibrideknél számolni kell azzal, hogy csak az első nemzedék hozza az elvárt tulajdonságokat.
A gondosan kiválasztott vetőmag azonban csak akkor hálálja meg a bizalmat, ha jókor, jó talajba kerül, megfelelő víz- és tápanyagellátással. De írásban a tél végi lemosó permetezés jelentőségét sem hagyta szó nélkül. Réz- és kéntartalmú szerek alkalmazásával sok későbbi probléma megelőzhető. A növényvédelmet tervezni kell, nem kapkodva végezni, és csak annyi szert tartani, amennyi valóban szükséges. A fák és bokrok télvégi lemosó permetezése egész évre hatással van. Réz- és kéntartalmú szerek például bordói lé és kén jól bevált alapok. Ha az előző évben sok volt a rovarkár, érdemes ezt kiegészíteni megfelelő olajos készítménnyel. Ezek a megoldások az ökotermesztés elveivel is összeegyeztethetők, és nem jelentenek veszélyt sem emberre, sem állatra. A növényvédő szereket jobb frissen beszerezni, nem évekig bontogatott csomagolásokkal dolgozni. Egy kiskertben nincs szükség egész vegyszerraktárra, néhány jól megválasztott készítmény bőven elegendő. A permetléhez mindig kerüljön tapadást segítő anyag, és ha lehet, egy kevés tápoldat is. Az előírt töménységet tartsuk be, és ha bizonytalanok vagyunk, kérjünk szakembertől tanácsot. A tavaszi induláshoz szükséges tápanyagokat is most érdemes beszerezni. A vegetáció elején a nitrogén kap főszerepet. Emellett jól jön a talajtakaró, a kötözőanyag, friss virágföld a cserepes növényekhez, és persze az üzemanyag a kerti gépekhez. Most még csak tervezzünk, jegyzeteljünk, álmodozzunk egy kicsit.
Mert a kert ahogy Bálint gazda is tanította mindig előbb a fejünkben, csak utána a földben születik meg.
F.P.T.
Leave a Reply