Mindenkit érint az EU által, a vállalatok számára előírt fenntarthatósági jelentési kötelezettség.
A kiindulópont
Az ENSZ 2015. szeptemberi közgyűlésén a világ országai elfogadták a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrendet és az ahhoz tartozó 17 fenntartható fejlődési célt.
A világ vezetői elkötelezték magukat a szegénység felszámolása, a bolygónk védelme és annak garantálása mellett, hogy minden ember békében és jólétben éljen.
A 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend – az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodással együtt – arról szól, hogy hogyan tudjuk közös erővel jobbá tenni a világot.
Ehhez kapcsolódóan külön európai uniós célok is születtek, 2030-ig az üvegházhatásúgáz-kibocsátás 55%-kal való csökkentése, míg 2050-ig a klímasemlegesség elérése a cél. Ezek megvalósítása érdekében jelentős változásra van szükség, mely a vállalatok működését is jelentősen érinti.
Jelenlegi Európai Uniós szabályozás
Az EU elsőként az NFRD (Non-Financial Reporting Directive/nem-pénzügyi jelentések) révén vezetett be évenkénti fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettséget a kijelölt nagyvállalatok számára.
A kötelezettség előírja, hogy a vállalatok jelentsenek arról, hogy a fenntarthatósági problémák miként hatnak üzleti tevékenységükre, másrészt arról, hogy tevékenységük miként hat a környezetre és a társadalomra.
Változás a szabályozásban
Mivel az NFRD nem tartalmazott elégséges információt az EU számára prioritást élvező zöld befektetési lehetőségekről, ezért benyújtásra került a CSRD (Corporate Sustainability Reporting Directive/taxonómiai rendelet).
Míg az NFRD hatálya alá azok a nagyvállalatok tartoznak csak, melyek több mint 500 főt foglalkoztatnak, az új direktíva munkavállalói létszámtól és közérdeklődéstől függetlenül tenné kötelezővé a fenntarthatósági jelentéstételt a nagyvállalatok számára. A Bizottság tervei között szerepel, hogy később a KKV-k egy részére is kiterjeszti majd a CSRD hatályát. Ez nem csak terhet róna a kis-és középvállalkozásokra, hanem egyben a fejlődésüket is segítené. A CSRD hatálya alá eső vállalatoknak szabványosított fenntarthatósági jelentést kell közzétenniük már 2024-től.
Amiért mindenki érintett
Mivel a nagyvállalatok a középvállalatokkal együttműködésben tevékenykednek, ezért az új szabályozás az összes vállalatot, gazdasági szereplőt, önkormányzatot érinti majd közvetlenül, vagy közvetve.
Hogy miért?
Ahogy növekednek a nagyvállalatok kötelezettségei, úgy kell ehhez a KKV-knak is alkalmazkodniuk, tehát a nagyobb vállalatok elvárásokat támasztanak a beszállítóikkal szemben.
A bankok hitelnyújtáskor fenntarthatósági szűrőket alkalmazhatnak, és előnyben részesítik a zöld beruházásokat.
A befektetők számára is egyre fontosabbak lesznek a fenntarthatósági szempontok, ezért ők is nyomást fejtenek ki, valamint minden tőzsdére lépő vállalat számára kötelező fenntarthatósági jelentést készíteni.
Az EU-s pályázati pontozásban előnyben részesülnek a fenntartható beruházások. Egyre több olyan pályázat kiírása várható, ami kifejezetten fenntarthatósághoz, ezen belül például energiahatékonysághoz kapcsolódik. Ezzel párhuzamosan a támogatási keretrendszer tevékenység alapon is átalakul: szennyező tevékenységekre egyre nehezebben érhető el, vagy teljesen nem elérhető pályázati forrás.
2024 a küszöbön! Ideje felkészülni!
Felhasznált források:
https://cmbp.hu/kozepvallalati-esg-kotelezettsegek-a-rovid-es-kozeptav/?fbclid=IwAR3ZTOqCmfD5GLen7wKg0LrqcINXszAi4JwuHjbEWzaRjbi5v8xaCrUFMk
Leave a Reply