Szabadság és emlékezet a Somlón

Magyar Péter a Somló Lábánál Fotó: Futó

Június utolsó szombatján tartják hagyományosan a magyar szabadság napját. 34 évvel ezelőtt, ekkor hagyták el az utolsó szovjet csapatok hazánk területét, ezzel létrejött a szuverén Magyarország. Az alkalomról a Somló hegy lábánál emlékezett Magyar Péter, azon a helyen, ahol 1991-ben Antall József tartotta történelmi beszédét. A rendezvény központi helyszíne a Somló kapuja volt, ahonnan a résztvevők együtt vonultak a hegy tetején álló Szent István-kilátóhoz. A megemlékezésen jelen volt Jeszenszky Géza, az Antall-kormány egykori külügyminisztere, valamint Antall György, a néhai miniszterelnök idősebbik fia.

Magyar Péter beszédében személyes és nemzeti történelmi reflexiókat fűzött össze. Felvezetőjében emlékeztetett: „Három évtizeddel a beszéd után újra itt vagyunk. Más történelmi helyzetben, de ugyanazzal a kérdéssel. Hogyan tudjuk megtartani, megerősíteni, sőt újra értelmezni a szabadságot abban a korban, amelyben nem páncélosok, hanem hazugságok, nem katonai megszállók, hanem cinizmus és hitelvesztés próbálja szétzillálni a nemzetet.”

Beszédét egy hasonlattal kezdte, párhuzamot vont a Somló és a magyar szabadságszeretet között:
„A Somló hegy olyan, mint a magyarok szabadságvágya: alacsonynak tűnik és mégis uralja a tájat. Nem harsány, nem kérkedik, de minden irányból érezni a jelenlétét. A bazalt mélyén az egykori vulkán tüze szunnyad. Ahogy a magyar néplélekben is, a szabadság tüze nem alszik ki, csak néha csendben izzik tovább. Azért vagyunk ma itt, mert hisszük, hogy ez a tűz újra és újra lángra kaphat, és felmelegítheti a hazát igazsággal, méltósággal, reménnyel és emberséggel.”

Magyar felidézte gyermekkori emlékét arról, amikor Antall József 1991-ben beszédet mondott a Somlónál. Mint mondta, akkor még csak sejtette, hogy történelmi pillanat tanúja, de azóta a beszéd és annak szellemisége számára is iránytűvé vált. Antall álmát – egy szuverén, döntéseiben szabad, nyugathoz kötődő Magyarországot – történelmi kontinuitásba helyezte, az ország hosszú és gyakran véráldozatokkal terhelt szabadságküzdelmeinek sorába. „Ez nem csak az ő álma volt, hanem több száz év, és több tízmillió magyar álma. Elgázolt, eltiport, elfojtott forradalmakkal együtt. Számos emberáldozat, gyerek, anya. 1241, 1526, 1711, 1849, 1919, 1920, 1944, 1956 – megannyi évszám, megannyi szenvedés, sikoly és halál” – fogalmazott.

A rendszerváltás utáni időszak értékelésekor Magyar a lehetőségek és a kudarcok kettősségét hangsúlyozta. Szerinte a rendszerváltozás utáni korszak sok csalódást hozott: „Kevesen látták, mekkora nehézségekkel jár az átállás, milyen is az átmenet. Hogy a kisember viseli a legsúlyosabb terheket.” Ugyanakkor kiemelte, hogy a nemzeti egység akkor még szilárd volt: „Teljes volt az egyetértés. Magyarország nem átjáróház, nem kompország, hanem a nyugati világ, Európa, a zsidó-keresztény kultúra része. A kultúránk, történelmünk, szenvedéseink mind oda kötnek.”

Antall József álma szerinte az volt, hogy „évezredes kötődésünkkel, az európai népekkel békében és egyességben éljünk”, és hogy „nem szövetségben, hanem békében és kölcsönös tiszteletben éljünk a korábbi megszállónkkal. Értsük és féljük az orosz medvét, de soha ne engedjük vissza a spájzba.”

E ponton visszaemlékezett a fiatal Orbán Viktorra: felidézte, hogy 1989-ben egy fiatal szónok a Hősök terén elmondta a rendszerváltoztatás egyik jelképévé vált mondatát: „Ruszkik haza!”. Akkor ez a kiáltás összefogta a nemzetet, ma azonban – szerinte – újra aktuális. Úgy fogalmazott: „Az az ember, aki 1989-ben Magyarországot képviselte mindenekelőtt, ma már zsoldban áll. Vajon mit gondolna ma róla Antall József, mit gondolna, ha látta volna, mivé tette a rendszerváltás örökségét?” Kritikája szerint „az az ember, akiben bízott, mára elárulta mindazt, amiben Antall József hitt, és amiben oly sokan bíztunk.”

Beszédének egyik érzelmileg legintenzívebb szakaszában így fogalmazott:

„Antallal közös az álmunk – egy valóban szabad Magyarország, valóban szabad polgárokkal. Egy olyan haza, ahol nem az számít hová születtél, hogy éppen kit szeretsz, vagy miben hiszel, hanem hogy mit teszel másokért, a közösségedért és a hazádért. Van egy álmunk egy olyan hazáról, amely megvéd, és nem fenyeget. Amely összefogást, bizalmat, és optimizmust tanít.”

Beszédét Antall József 34 évvel ezelőtti szavaival zárta, annak teljes záróidézetét felidézve:
„Néhány esztendő múlva úgy fognak erre az időszakra emlékezni, hogy ez volt a szabadság fordulója. Ez volt az a korszak, amikor nehéz hónapok, nehéz évek jöttek reánk, de megérte. Hiszem, hogy így lesz, legyen így!”

A beszédet követően lapunk interjút készített Jeszenszky Gézával, aki felidézte: nem volt jelen Antall 1991-es somlói beszédén, Antallal két nappal később találkoztak Prágában, amikor a varsói szerződésből való kilépést írták alá.

Az egykori külügyminiszter az Antall-beszédet az első miniszterelnök egyik legszebb beszédének nevezte, és üdvözölte, hogy a megemlékezés révén ez újra a közbeszéd tárgyává vált. Mint mondta, az Antall József Baráti Társaság – melyet jórészt egykori MDF-esek alkotnak – évről évre megemlékezik a beszédről és az azt kísérő eseményekről. Meglátása szerint a korábbi jobboldali kánon és a jelenlegi kormány viszonya egyre kevésbé értelmezhető folytonosságként: „Ez már nem az az Orbán, semmiképpen sem az Antallhoz fűződő és folytató Orbán.”

Jeszenszky figyelmeztetett: Antall már akkor óvott attól, hogy Közép-Európa – hazánkkal együtt – újra az orosz érdekek célkeresztjébe kerülhet. „Nem gondoltuk, hogy ilyen hamar bekövetkezik, és hogy lesz, aki ennek nálunk szállást ad” – fogalmazott. Szerinte ez rendkívül káros a nemzet jövője szempontjából. Megjegyezte, hogy már tavaly március 15-én felfigyelt Magyar Péter megjelenésére, és úgy véli, a politikai elit minden oldaláról sokan benne látják a változás esélyét. „Ha helyreáll a demokrácia, jöhet a politikai verseny. De most még nem itt tartunk” – zárta gondolatait.

A megemlékezés a kilátónál közös beszélgetéssel és kötetlen együttléttel zárult.

 

 

Comments

comments

Follow Us

Be the first to comment

Leave a Reply