Hallottál már a mountainboardról? Nem? Akkor itt az ideje, hogy megismerd, mert egyre nagyobb teret hódít! Képzelj magad elé egy snowboardot (hódeszka), egy gördeszkát és úgy általánosságban a mountainbike-okhoz illő terepet. Ha ez megvan, nincs más dolgod, mint keresztezni őket és máris megszületett a világ egyik legizgalmasabb extrém sportja, aminek ugyan az USÁ-ban és Angliában van a legnagyobb rajongótábora, de egyre több követője akad Dél-Amerikában és Európában, sőt már Ajkán (!) is. A sportág minden csínjáról a helyi boardos társaságot kérdeztük.
Németh Attila, Szalai Ákos és Sali Márk alkotja az ajkai mountainboard-os közösség keménymagját. A fiúk szerint ez nem egyszerűen egy sport, hanem már szenvedély, ami egész életükre hatást gyakorol. Elmondásuk alapján, aki ugyanis elkezdi, az biztos, hogy a rabjává válik és nem akarja abbahagyni. Szerintük két egyforma gurulás nincs, de egy valami mindig biztos: az adrenalinlöket. Na de kezdjük szépen az elején.
Honnan, miből indult ez a sportág?
Németh Attila: A mountainboardot egymástól függetlenül, nagyjából egy időben a kilencvenes évek végén és két helyen (Amerikában és Angliában) is „feltalálták”. Az ötletgazdák nem tudtak egymásról, csupán évekkel később találkoztak és cseréltek tapasztalatot a találmányaikról, de volt különbség a deszkák között. Míg az amerikai Jason Lee és Patrick McConell inkább a gördeszkázásból indult ki, az angol Tatham fivérek a hódeszkázásra építettek, így a két típus különböző terepre készült. Előbbi a „levegőbe”, utóbbi pedig a „lesiklásra” tűnt alkalmasabbnak, ám napjainkra számtalan deszkatípus kapható.
Mióta foglalkoztok a boardozással és hol találkoztatok vele először?
Sali Márk: Atesz fertőzött meg minket, a szó jó értelmében ezzel a „vírussal”. Ő 2005-ben kezdte egy tv reklám hatására, míg Áki egy évvel később állt először deszkára Atesz biztatására. Jómagam 2008-ban figyeltem fel a „négykerekű bigyókra”, na meg a srácokra, hogy miként gurulnak a furakerekű szerkezetekkel. Szóval az ő hatásukra, általuk kezdtem el foglalkozni a mountainboardozással, amibe rögtön bele is szerettem. A nagy találkozás pedig egy szép barátság kezdete is volt, hiszen azóta is töretlen a kapcsolatunk.
Az extrém sportpálya mögött van egy dirt ugrató. Ott gyakoroltok?
Szalai Ákos: Igen. A pálya a közelmúltban részben megújult a város segítségével, de azért lenne még mit dolgozni rajta, hogy fejlődni tudjunk és új mutatványokkal bővíthessük a repertoárunkat, mert trükkök terén bizony hosszú a lista. A dirt pályán elsősorban a freestyle elemeket tudjuk gyakorolni, azaz az indulóról a megfelelő lendülettel legurulva és időben elugorva lehet a levegőben pörögni, 180 fokot, vagy 360-at csinálni, esetleg előre, vagy hátra szaltózni, – ebben Atesz a profi – de freeride terepen, például sípálya melletti erdőben gurulva különböző akadályokat, mint farönk, vagy szikladarabok lehet átugratni.
Ez jól hangzik. Mennyi időt töltetek gyakorlással és merre gurultatok eddig?
Sali Márk: Ahogy időnk engedi a család és a munka mellett, annyit gyakorlunk. Mikor többet, mikor kevesebbet. Eddig volt szerencsénk eljutni versenyekre Tokajra és Budapestre, de Visegrádon is jártunk már terepdeszkával. 2012 környékén meghívtak minket egy reklámfotózásra az Eplényi Bringarénába. Legutóbb néhány napja május 28-án, Gyermeknap alkalmából jártunk náluk, hogy bemutassuk a sportágat az érdeklődő fiataloknak és családjaiknak. Legközelebb pedig június 5-én, Pünkösd hétfőn várnak minket vissza Eplénybe egy rendezvényre.
Akkor zsúfolt a naptáratok. Kinek ajánljátok ezt a sportágat?
Szalai Ákos: Kortól és nemtől függetlenül mindenkinek. De tényleg. A snowboardos előélet nyilván előnyt jelent, de mindenkinek szívesen segítünk az „előképzettség” megszerzésében, akit érdekel a mountainboard. Persze az akarat és a tanulni vágyás nélkülözhetetlen az alapok elsajátításához, de a természet szeretetét, tiszteletét is fontosnak tartjuk, hiszen minden út előbb utóbb egy erdőn keresztül vezet.
Milyen testrészeket mozgat meg ez a sport? Volt esetleg komolyabb sérülésetek?
Németh Attila: Az egész testet átmozgatja a boardozás, így hatást gyakorol a combokra, a fenékre, a vádlira és úgy összességében az izmokra, a kondícióra. Sőt kiváló zsírégető „kúra”. A test mellett a szellemet is fejleszti, hiszen a gyakorlással növekszik a kitartás, az akaraterő és az önbizalom is. Úgy vélem, hogy a röpködés ellenére sem veszélyesebb, mint más sportok, ha előtte megfelelően melegít be és nyújt az ember. Hármunkat tekintve senkinek sem volt még komolyabb sérülése a boardozásból fakadóan. Különben is valljuk, hogy a biztonság az első, ezért alap a sisak, a térd-, a könyök- és a csuklóvédő. Sok extrém sportos srác menőnek érzi magát a védőfelszerelések nélkül, de szerintünk ezek az eszközök szükségesek, hogy ne történjen baj.
Szimpatikus hozzáállás a védőfelszerelésekre való buzdítás. Mit szeretnétek még elérni a sportág segítségével másoknál?
Sali Márk: Örömteli lenne, ha sokan megismernék a mountainboardozást, mind Magyarországon, mind Ajkán, mert errefelé azért még gyerekcipőben jár ez a sport. Általa ki lehetne mozdítani az embereket az elektromos kütyük fogságából a természetbe. Ha a fiatalok kedvet kapnának hozzá, akkor akár olyan támogatási szintre is kerülhetne, mint a foci idehaza, persze hosszútávon. Ez a sport a családosoknak is jó, hiszen a gyermek nem akadály. Már a legkisebbek is elkezdhetnék szüleikkel együtt megtanulni az alapokat, csakúgy mint például Ausztriában a síelést. Ez pedig teljes szemlélet- és életmódváltást hozna magával. Szóval, aki kedvet kapott a mountainboard kipróbálásához, az keressen minket bátran Facebook-on a Mountainboard, hegyideszka, snowboard hó nélkül oldalon, vagy Pünkösd hétfőjén, azaz június 5-én az eplényi rendezvényen.
Leave a Reply