Székely István, az egyesület szakmai igazgatója volt az Ajkai Szó Videóműhelyének vendége, aki másfél éve csapott Geri Gyula Sportváros Nkft. vezetőjének kezébe, új beosztását elfogadva. Mesélt nekünk az egyesület közelmúltjáról, az utánpótlás neveléssel és az NB I/B-ben való megkapaszkodással kapcsolatos teendőkről és eredményekről, valamint arról is, hogy mitől maradhat „ajkai” a KK Ajka.
– Másfél évvel ezelőtt érkeztem a klubhoz – kezd bele sztorijába Székely István. – Geri Gyula egy olyan koncepciót vázolt fel a kézilabda klubbal kapcsolatban, hogy hová is kéne eljutnunk, hol tartottunk akkor, és mik azok a követelmények, amiket mind városi, mind pedig klubmodell tekintetében el kellene érnünk a Kézilabda Klub Ajkával. Ekkor elkezdtünk egy tudatos építkezést, aminek egy része az utánpótlás bázisunknak a stabilizálása és fejlesztése, egy másik része pedig a felnőtt csapatainknak a versenyeztetése és a fejlesztése. Tehát nem csak egy csapatról van szó, hanem egy szakosztályi életről. Itt igazából most már két sportszervezetről beszélünk.
Rövid idő alatt lejátszódott, hosszú történetről van szó. A lényeg, hogy egyesült a főleg utánpótlás neveléssel foglalkozó ATSE Ajka és a KK Ajka, amely a sportági elvárásoknak megfelelően egy kft-t is alapított. Másfél éve még körülbelül kétszázan kézilabdáztak a két klubban. A játékosok száma időközben megduplázódott, vagyis olyan szervezeti átalakulás történt, ami egyben vonzerőt is jelentett a kézilabdázást választók számára.
– Egy korrekt párbeszéd kezdődött el Pelikán Milánékkal, és olyan konszenzus született, amiben mi egy olyan kézilabda sportegyesületet tudunk létrehozni itt Ajkán, amiben mindenki megtalálja a számítását. Az is, aki utánpótláskorú, szereti ezt a játékot, és ki szeretné próbálni magát. Ez volt az alapkoncepció, hogy az utánpótlás-nevelési értékeket megtartva, illetve a Kézilabda Klub Ajkának a szervezeti erősségét kihasználva egy olyan sportegyesület szülessen, ami stabil alapokon áll, és megnyugvással tudják a szülők nálunk sportoltatni a gyerekeiket.
Tavaly év végén lezárult egy projekt is, aminek a kézilabda csarnok megújulása volt a célja. Ez további lendületet adott a városi kézilabdázásnak. Ennek is köszönhető, hogy ma már jóval több mint kétszázan sportolnak a klubban. A legnagyobb részük a fiatalabb korosztályt képviseli. Egyébként is a klub „ars poeticája” az utánpótlás nevelése, és azok játéklehetőséghez juttatása, akik az NB I-be még „nem értek oda”. Természetesen az egyesületben nők és férfiak, valamint a fiatal korosztályok valamennyien képviseltetik magukat.
– A hölgyek a tavalyi évadban nagyon szép sikert értek el, az NB II-ben a harmadosztályban ötödik helyezettek lettek. Sajnos tavaly a csapat gerince az eligazolt tőlünk. 5-6 játékos különböző okok miatt távozott a sportegyesülettől.
– Az események szerencsétlen összejátszása?
– Igen, mondhatjuk. Ezért újjá kellett formálni a csapatot. Új edző is kellett, mert az edző is távozott. Szalay Ákost neveztük ki a helyére, aki korábban a Kézilabda Klub Ajka utánpótlásában dolgozott. Az ő irányítása alatt nagyon új csapattal, nagyon tudatos munkával kezdtük a bajnokságot. Nem fogalmaztunk meg feléjük konkrét elvárást, hiszen egy új csapatnál az elég szakmaiatlan lett volna. Nagyon jól kezdtek, több mérkőzést egymás után sorozatban megnyertek, aztán itt mindenki el volt ájulva, hogy akkor határ a csillagos ég! Aztán szembe jött a valóság. Jöttek a nem várt egygólos vereségek, ami mindenkinek fájt.
A hölgyek jelenleg egy nyolc csapatos csoportban játszanak. Ha sikerül a „felsőházba” (a legjobb négy közé) kerülniük, következhet a következő szakasz, ahol egy másik csoport legjobb négy helyezettjével kerülnek majd össze. Ez amolyan rájátszás féle lesz.
– Van egy fölső és egy alsóházi rájátszás. Az alsóházi rájátszást nem részletezett indokok miatt szeretnénk elkerülni, mert nyilván annak van veszélye is, úgyhogy mi nem szeretnénk az alsóházban kézilabdázni.
– A fiúkkal az a helyzet, hogy másfél évvel ezelőtt, amikor elkezdtünk dolgozni az egycsoportos NB I-ben, azt a célt tűztük ki magunk elé, hogy ragadjunk meg az osztályban, maradjunk bent.
Ez nem kevés, hiszen egy évvel ezelőtt még hét szerzett ponttal az utolsó helyen szerénykedett a csapat. Az edzőváltást követően, az eltávozott edzőnek köszönettel tartoznak, hiszen a csapatot az NB II-ből ő juttatta fel az NB I/B-be. Velki Péter irányítása alatt (ő a Veszprémi Kézilabda Akadémiáról érkezett), óriási hajrát mutatva, sikerült bent maradniuk az NB I/B-ben.
– Szépen lépkedtünk, araszoltunk fölfelé, aztán alattunk húzták meg a vonalat május végén… Úgyhogy ez nagy örömünkre szolgált. Aztán a nyáron Geri Gyula ügyvezető úrral úgy alakítottuk a csapat igazolási politikáját, hogy ebben a szezonban már ne lebegjen felettünk Damoklész kardja. Mindenképpen szerettünk volna kapus poszton határozottan erősíteni, illetve az értékeinket megtartva úgy belemenni az idei bajnokságba, hogy ne legyen problémánk a kieséssel. Tavaly nyáron sikerült Ajkára csábítanunk Tatai Pétert, a 83-szoros válogatott kapuslegendát. Ez nagyban hozzá járult ahhoz, hogy jelen pillanatban a stabil középmezőnyben tanyázunk, olyan NB I-et megjárt csapatok társaságában, mint a Cegléd, a Budai Farkasok vagy a Mezőkövesd. Nemrégiben hazai pályán megvertük a Győri ETO-t, az első helyezett stabil feljutó csapatot, úgyhogy most már meglepetésekben sincs hiány.
A KK Ajkánál azt tűzték ki elérendő célként, hogy a következő évadban a férfimezőnyben, a fiúkkal az NB I/B-ben az első öt hely valamelyikét tudják megszerezni.
– Olyan fiatal, magyar tehetségeket szeretnénk Ajkára csábítani, akik környékbeliek, akár a Veszprémi Akadémián nevelkedtek, akár a másik Veszprémi csapatban kézilabdáztak korábban, tehát egy kicsit regionális szerepkört betöltve, azoknak a fiatal magyar sportolóknak lehetőséget adni az oroszlánkörmeik kieresztésére, hogy itt tudjanak bizonyítani. Ez határozott küldetésünk, ezért is mindig fiatalokat szerződtetünk. Ez új felfogás a klubnál, amit az idén télen már el is kezdtük. Bodnár Ádám és Rosta Bálint érkezésével 21-22 éves fiatalokat sikerült Ajkára hozni. A tegnapi napon jelentettük be Szabó Tas érkezését, aki a Veszprémi Akadémiáról érkezik hozzánk, huszonkét éves, kétméteres, balkezes bombázó. Úgyhogy ezeknek a fiúknak azért azt nem fogjuk mondani, hogy ne nyerjük meg az NB I/B-t, ha úgy adódik. Viszont azt már most meg tudom ígérni a kedves nézőknek/olvasóknak, hogy ha ezekkel a fiúkkal elérünk oda, hogy meg tudjuk nyerni a másodosztályú bajnokságot, akkor mi ezekkel a fiúkkal fogunk játszani az első osztályban. Tehát itt nem cél az, hogy akkor lecserélve a csapatot, megjelenjen nyolc külföldi játékos, és akkor nehéz legyen fél évig megtanulni a bal átlövő nevét. Az a cél, hogy azokat a játékosokat értékeljük, és azokat a játékosokat szerepeltessük, akik az adott sikert elérték.
– Köszönöm szépen, és kívánom neked is, meg a nézőknek és olvasóknak is, hogy minél többen fedezzék fel a KK Ajkát, és élvezzék a mérkőzéseket!
– Várunk szeretettel mindenkit a bajnok mérkőzéseken!
Lékó Sándor
Fotó: L. S.
Leave a Reply