Rakétát indítottak a Bilokánsok február 9-én a Kaszinóban. A nagy múltú együttes nem kisebb feladatot vállalt magára, mint azt, hogy az est hangulatát megalapozza a házigazda Rakéta Presszó zenekar előtt. Persze számukra ez nem is volt akkora nehézség, hiszen közel egy éve a 30Y előzenekarjaként is megugrották a lécet.
A Bilokánsok egy dallamos, progresszív elemekkel kiegészített rockzenét játszó banda. A név a bilokáció szóból ered, ami olyan kettősséget jelent, melynek során a test és a lélek különválik és egy időben két különböző helyen jelenik meg. (Praktikus, nem?) A zenekar megalakulása 1992-re tehető. Mivel a városban különböző pletykákat lehetett hallani az együttes jövőjével kapcsolatban megkérdeztük az illetékes “elvtársat” Rédling Szabolcsot.
– Azt beszélik, hogy rezgett a léc, a feloszlás fenyegette a csapatot..
– Nem gondolnám, hogy így lenne. De az igaz, hogy mostanában kevesebb a fellépés.
– Lassan egy éve, hogy láthatott bennetek az ajkai közönség, akkor a 30y előtt léptetek fel. Csak nem ti is stúdióban vonultatok?
– Új dalokat írunk, illetve mindenkinek sok az elfoglaltsága, talán ez lehet az oka. És hát nem titok, készülünk egy új kislemez kiadására is az idén.
– Ezekből az új dalokból hallhatott is párat a közönség a mostani koncerten?
– Igen 2 új dalt is bemutattunk. Azért csak ennyit, mert fontosnak tartjuk, hogy igényesen kidolgozzuk ezeket mielőbb közönség elé vinnénk őket. Az egyiket szándékosan a végére időzítettük, így egy új számmal tudtunk búcsúzni ezen az estén a közönségtől.
– Akkor megnyugodhatnak a rajongók, nincs baj a zenekar háza táján és várjátok a meghívásokat a fesztiválokra, klubokba?
– Igen-igen. A megújuláshoz új dalokra is szükség van, ráadásul a stúdiómunka meg a dalírás mindig jobban összekovácsolja a bandát. Természetesen minden meghívást szívesen fogadunk és szeretnénk minél többet játszani a közönségnek.
– Idén nem jött ki a medve a barlangból, bár a közönség szerette volna. Ugye azért nem lesz már hosszú a tél?
– Reméljük nem. Mi is jobban szeretjük a jó időt, de megbeszéltünk egy szabott műsorütemet amihez tartottunk magunkat. Így inkább új dallal köszöntünk el a végén – búcsúzott Szabolcs.
A Bilokánsokat rövid technikai szünet, majd a helyről elnevezett Rakéta Presszó zenekar követte. Egyébként a technikai szünetek sajnálatos módon végig kísérték koncertjüket, de a srácok ezt profin kezelték. A zenekar frontemberétől Budai Balázstól a koncert során megtudtuk, hogy ők is stúdióban töltötték az idejük nagy részét és előreláthatóan néhány héten belül már hallgatható lesz az új lemezük, de azért sietve hozzátette, hogy reméli nem kell rá annyit várni mint az előzőre.
Több új nótát potyogtattak az estén az új lemezről, amit Balázs ad hoc jelleggel fel is konferált. A zenészektől a különleges hangszerek használata sem áll távol, igaz most ezekből nem hallhattunk ízelítőt, de mást bemutattak. A Hekele család szebbik nembe tartozó tagját már régóta láthatja a közönség, egy kicsiny lányt a hatalmas szuzafonnal a nyakában. Azonban másfél éve Fanni (harsonával) már testvérével, Danival (trombita) állandó tagja a csapatnak. A két rézfúvós üde színfoltja volt ezúttal (is) a koncertnek, főleg amikor egy elszakadt húr miatti kényszerszünetben a frontember népdal továbbképzést tartott a közönségnek. Nem ez volt az egyetlen kicsit idegen zenei irányzat az estén, az új számokat hallgatva néha olyan érzés foghatta el a közönséget, hogy a Rakéta presszó zenekar Lagzi Lajcsi nyomdokaiba lépett, no nem azért hogy ők is lopják az áramot vagy a gázt, hanem mert egy-egy új nóta igazán mulatós stílusúra sikeredett, ami jól állt a hét tagú csapatnak. A közönség is jól fogadta, táncolt, így biztosra mondhatjuk, hogy mindenki jól szórakozott aznap este a Rakéta Presszóban.
Leave a Reply