A Veszprém megyei természetjáró elődök kopjafájának újraavatására gyűltek össze az Augusztin-tanya melletti kis tisztáson a túrázók július 4-én. A Bakonyban lévő Hajagon kialakított ligetes erdőrészt a Bakonyerdő Zrt. biztosította és az Augusztin-pihenő nevet kapta ez a terület. Ide került a Közép-Dunántúli Piros túramozgalom bélyegzője is. Az emlékoszlopot 1992-93 között helyezte el a Veszprém Megyei Természetbarát Szövetség elnöksége a kulcsosházként működő Augusztin tanya udvarán azzal a céllal, hogy ide kerülnek fel a természetjáró elődök nevei.
1994-ben már 13 turistatársunkról emlékeztünk meg, akik az 50-es évektől kezdve a megyei természetjárásért tevékenykedtek. Ezután 5 évenként tartottunk ünnepséget és az az idő alatt eltávozott vezetőink nevét helyeztük fel. Így 1999, 2004, 2009, és 2014 után már 27 név szerepelt az emlékoszlopon. Ez után kaptuk a hírt, hogy a kulcsosház működése bizonytalan és valószínűleg eladják. A veszprémi vegyipar turistái után az Építők Természetbarát Sportegyesület volt a gazdája és 2018-ban meg is hirdették a házat eladásra. Már az Árpádkorban a szentgáliak birtokolták a Bakonynak ezt a részét. A vadászat volt a fő tevékenységük. Innen látták el a királyi udvart is vadhússal.
A monda szerint itt nevelték majd itt sérült meg I. István fia, Imre herceg is vadászat közben. Erre emlékeztet a szépen kiépített Borostyán-kút a környéken. – A XIII. század végén és a XIX. század elején került előtérbe a mezőgazdasági tevékenység. Az állattenyésztés és a földművelés váltotta fel az addigi erdőmunkálatokat. A földek messze voltak a falutól és ezért nem lehetett naponta kijárni, hogy művelni tudják. A tulajdonosok kiköltöztek a földjeikre és télen pedig a faluban laktak. Ekkor kezdték építeni a tanyákat, amelyek már téli szállásra is alkalmasak voltak. Így a gazdát követték a családok is. Megtermelték az életük fenntartásához szükséges élelmiszereket. A munkáskéz is megvolt, hiszen egy-egy családban 4-5 gyerek született, akik hamar részt vettek minden munkában. A családok gyarapodtak és egyre igényesebb udvarház jellegű épületeket emeltek.
-Az 1950-es években földcserével visszakényszerítették őket a faluba. A tanyák elnéptelenedtek, de amelyik valamilyen funkciót kapott az túlélte ezt az időszakot. Ilyen volt az Augusztin-tanya is. A 2018-ban eladásra meghirdetett épületet a család visszavásárolta. Az új tulajdonos Augusztin Endre lett, aki nagy segítséget nyújtott a Bakonyerdő Zrt. munkatársai mellett a kopjafa áthelyezésében. Az emlékoszlopot az Építők TSE tagjai felújították és a járványveszély elmúltával sikerült megtartani az ünnepséget.
A több mint 100 résztvevő Veszprémből, Ajkáról, Pápáról, Balatonalmádiból és Győrből érkezett. A turistautak csomópontjában található emlékhely több irányból is gyalogosan megközelíthető. Itt adták át a túravezetői továbbképzést sikeresen teljesítőknek az új igazolványt, akiknek Káldi Géza és dr. Nagy Roland gratulált. Ők mind a ketten a Magyar Természetjáró Szövetség arany jelvényes túravezetői.
A kopjafára most 5 név került fel, akiknek nekrológját az egyesületek vezetői ismertették. 1. Szathmáry Árpád tanár, aki a diákjait vitte sok éven keresztül jelzést festeni és a túravezető képzésben vett részt. Hartig Judit, az Építők TSE elnöke emlékezett rá. 2-3. Simon Ágoston és Simon Ágostonné, akik az egyesületükön kívül a megyei természetjáró minősítést és a kéktúra mozgalmat támogatták. Búcsúzott tőlük Harkai Ferenc, a Bakony TE elnöke. 4. Szilágyi László, aki az Augusztin-tanyai kulcsosházat hosszú ideig működtette és adminisztrációs tevékenységével a VMTSZ munkáját segítette. A munkásságát dr.Nagy Roland, az Építők TSE elnöke ismertette. 5. Király Istvánról, aki a megyei turistajelzések karbantartását szervezte, Mag Éva, a VMTSZ elnöke tartott megemlékezést. A VMTSZ koszorúja mellett a pápai Bakancsos Kör turistái és Fábián Pál fia is elhelyezte virágait. Az ünnepség befejezése után mindenki elindult a jelzéseken Herend, Hárskút és Bakonybél felé.
Mag Éva
elnök
Veszprém Megyei Természetbarát Szövetség
Leave a Reply