Bóday Gábor (Nagyszeben, 1897. június 15. – Budapest, 1989. június 28.) vasokleveles bányamérnökre, bányaigazgatóra, az ajkai bányászat meghatározó személyisége emlékeztek a város hagyományőrző egyesületei és az ágazat egykori dolgozói június 15-én Bódé városrészben a Bóday Gábor téren álló emléktáblánál. A családot leánya, Csontos Lászlóné Bóday Alexandra képviselte.
Horváth Károly, a megemlékezést minden évben megszervező Bódéért Hagyományőrző Egyesület elnöke ünnepi köszöntőjében kijelentette: Bóday Gábor, eredeti nevén Czekelius Günther, vagy ahogy az egykori bányászok nevezték, Ceki szakmaszeretete, tenni akarása, embersége igen tiszteletre méltó volt. Bányamérnöki oklevelet 1922-ben Németországban szerzett. 1924-ben érkezett az Ajki Kőszénbánya Rt-hez. Bányaigazgató 1928. és 1947. között volt. Nevéhez fűződik többek között a frontfejtéses technika első magyarországi alkalmazása, és a bánya bővítése új aknák megnyitásával. Közvetett módon hozzájárult a világ első kriptongyárának létesítéséhez is. A front átvonulása idején, 1945-ben a bányászcsaládok életének megmentését szem előtt tartva úgy alakította át az üzemi létesítményeket, hogy azok minél előbb újra a termelés szolgálatába állíthatók legyenek.
Bóday szerette a természetet. Túrákat szervezett és létre hozta az első Somló-hegyi kilátó- és menedékházat. Művészi igényességgel rajzolt is, munkáiból 2012-ben a Városi múzeumban rendeztek kiállítást. Ennek anyagát fia, Ottó a városnak ajándékozta.
Ajkáról távozva a Magyar Szénbányák központjában, illetve a Nehézipari Minisztériumban dolgozott, majd Komlón lett főmérnök. Ekkoriban volt kénytelen nevét is megváltoztatni az őt ért méltánytalan támadások következtében. 1958-ban kérte nyugdíjazását. Nyugállományba vonulását követően a Szabadalmi Hivatal külső munkatársaként és más intézmények megbízásából német nyelvből szakcikkek fordított. Szakcikkei az Anschnitt című folyóiratban és a Bányászati és Kohászati Lapokban jelentek meg. Kiemelkedő munkája volt Ch. Delius XVIII. században írt, Bevezetés a bányaművelésbe című művének magyarra fordítása. 1930-tól tagja volt a Magyar Bányászati és Kohászati Egyesületnek, egyesületi tevékenységéért számos kitüntetést kapott. 1989-ben hunyt el. Feleségéve együtt a rákoskeresztúri temetőben nyugszanak.
Sokáig nem volt ildomos a nevét emlegetni, emlékét igazából csak az őt egykor ismerő egyszerű bányászok ápolták. A rendszerváltás után azonban változott a helyzet: ma utca viseli Bódén a nevét, a Bányászati Múzeumban pedig az ajkai bányászat jelentős személyiségeinek falán dombormű emlékeztet gazdag munkásságára. Helyben a bányászat meghatározó alakjainak tevékenységét a Bányász Hagyományőrző Egyesület kutatja és igyekszik megőrizni az utókor számára.
A megemlékezés végén a megjelent ünneplők, egykori barátok, ismerősök és hagyományőrzők, elhelyezték koszorúikat a Bóday-emléktáblát tartó posztamensnél. Elsőként Az egykori bányamérnök lánya, Bóday Alexandra koszorúzott.
Legvégül a jelenlévők elénekelték a Bányász himnuszt.
ta
Fotó: Gyarmati
Leave a Reply