Sírjának megkoszorúzásával emlékezett Molnár Gábor író születése 113. évfordulójára a Csingervölgyért Egyesület tagsága december elején a csingervölgyi temetőben. A nagyszülei révén a városrészhez kötődő író emlékét a civil szervezet a Molnár Gábor Társaság megszűnése óta ápolja.
Gerencsér Hilda, az egyesület elnöke ismertette Molnár Gábor életútját. Az 5 tagú család nehéz anyagi körülmények között élt, a szülők a vendéglátásban dolgoztak. A gyerekek a nyarakat Ajka-Csingervölgyben töltötték a nagyszülőknél, ahol nagyon jól érezték magukat, sok élményben volt részük. Molnár Gábor az első világháború idején az elemi iskola egy tanévét is itt végezte. Apja korán meghalt, ezért nem tanulhatott tovább, pincérként kezdett dolgozni, majd Pápán elvégezte a szakiskolát, mezőgazdász képzettséget szerzett. A Brazíliába induló rovargyűjtő expedíció vezetője lett 1930-ban. A kezében egy gyutacs robbant fel 1932. március 7-én, amely következtében mindkét szemére elveszítette a látását. Feljegyzéseivel, gyűjteményével hazautazott, a gyűjtemény egy részét a Fővárosi Állatkertnek ajándékozta. Hazatérése után megtanult a látók által használt írógépen írni. Első írásai 1933-ban jelentek meg újságokban, majd hangzottak el a Magyar Rádióban. Kalandok a brazíliai őserdőben című első kötete 1940-ben jelent meg. Az 1950-es évektől ismert író lett, 26 önálló kötete, több, mint 100 ismeretterjesztő írása jelent meg, műveit sok nyelvre lefordították. Gyakran hívták író-olvasó találkozóra.
Ajkán utca, iskola, fogyatékossággal élőket segítő alapítvány és a parkerdő őrzi az emlékét. A parkerdő bejáratánál álló Molnár Gábor faszobrot Bálint József készítette. Gerencsér Hilda elmondta, az egyesület felveszi a kapcsolatot a Molnár Gábor iskolával, hogy közösen dolgozzanak az író emlékének ápolásáért.
Leave a Reply